117574. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vasat és titánt tartalmazó ércek vagy kőzetek feldolgozására

lék kénsavtartalomig hígítjuk. A hígítás folytán felmelegedő kénsavas oldat hőmérsékletét előnyösen közvetett fűtéssel, 100— 105 C°-ra növeljük és a hidrolízis első ö szakaszát ezen a hőfokon fejezzük he. Az erősen savanyú és vasmentes közegbeTM így tiszta tilánsav csapódik ki. A leszűrt oldatot ezután legfeljebb 20 súlyszázalék H«S04

-tai'talom.ig hígítjuk tovább, amikor 10 az oldatból 100—105 C°-on kavarás közben a metatiiánsav újabb mennyisége csapódik ki. A hidrolízis e második szakaszában a szabad sav mennyiségaránya ahidiroliiziálandó oldat TiOa-koncentniciójiártó 1 15 függ. Mennél nagyobb ez, annál jobban haladhatja meg a szabad kénsav koncentrációja a 20 súlyszázalékot az oldatban. Ha aluminiumtartalmú nyersanyagból, pl. titántartalmú bauxitból, indultunk ki, a 20 hidrolízis e második szakaszában a titánsavtól elkülönített oldatban találjuk az aluminiumszulfát egész mennyiségéi. A feni leírt feltárási folyamatot a találmány értelmében azzal segíthetjük elő, 25 hogy a feltárandó ércet vagy kőzetet, pl. titántartalmú vasércet, bauxitot vagy wehrlitet, a kénsavas feltárást megelőzően, alunittal feltáró pörkölésnek vetjük alá. E célra a feltárandó aprított ércet vagy kő-80 zetet aprított alunll-kővel vagy posztvulkáni hatásokra elalunilosodoll eg3r

éb kőzetekkel keverjük és, pl. forgófccmencében, 600—950 C° közötti hőmérsékleten zsugorodásig hevítjük. Sf> A pörkölési feltárás folyamatát elősegíti, ha az aluniLes érc- vagy kőzetkeverékhez előzetesen (előnyösen bitumenes) szenetkeverünk, továbbá ha a pörkölökcmoncében. pl. kohógáz, vízgáz, stb. átvezetésével re Í0 dukálóatmoszférát tartunk fenn. A pörkölési hőmérséklet alsó határát az alunilnak. kéndioxid és kéulrioxid leadása közbeni, aluminiumoxidra és káliumszulfátra történő bomlásának hőmérséklete 4f> szabja meg, vagyis legalább oly hőmérsékletet kell fenntartanunk, melynél bomlatlan aluminiumszulfát vagy kátium-aluminiumszulfát az elegyben nem marad. A hőmérséklet felső határát viszont úgyszabf>() juk meg, hogy a pörkölésnél kálium-aJuminát ne keletkezzék és káliumszulfát ne párologjon el. mely káros hatások csak 1200 C° fölötti hőmérsékleteken kövelkeznek be. A szénhozagnak kedvező hatása •>•) éppen az, hogy a pörkölés megfelelő eredménnyel alacsonyabb hőmérsékleten végezhető. A pörköli anyagokat a találmány értelmében ferroszulfáttal telített 55 súlyszázalékos kénsavban 130 C°o;n feloldjuk és 60 az oldatot a már ismertetett szakaszos hidrolízissel tovább dolgozzuk fel. Nem változtat azonban a találmány lényegén az, ha alunitot vagy alunittartalmú kőzetet és pl. titántartalmú vasércet vagy 65 bauxitot pörkölés nélkül vetünk alá az ismertetett kénsavas feltárásnak és szakaszos hidrolízisnek. Szabadalmi igények: 1. Eljárás vasat és titánt tartalmazó ér- 70 oek vagy kőzetek, pl. titántartalmú vasérc vagy bauxit, nagv íerrovas- és titántartalmú diallag-peridoitit (wehrlít) feldolgozására, melyet az jellemez, hogy ezeket vagy ezek keverékét ferro- 75 szulfáttal telített 55 súlyszázalékos kénsavval feltárjuk. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a feltárást 130 C°-on végezzük. 80 3. Az előző igények bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az azokban említett kiindulási anyagokat vagy azok keverékét alunittal vagy alunitos kő- Só /.etekkel keverten tárjuk fel. 4. Az előző igények bármelyikében védett eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy az azokban említett kiindulási anyagokat vagy azok 90 keverékét a fcrroszulfátos kénsavval való feltárásuk előtt 600—950 C°-on alunittal pörkölő feltárásnak vetjük alá. 5. A 1. igényben védett eljárás fogana- »;> tosítási módja, melyet a feltáró pörkölésnek alá ve telt anyagokhoz hozzáadott, előnyösen bitumenes szénhozag jellemez. 6. A 4. illetve 5. igényben védett eljárás 100 foganatosítási módja, melyet az jellemez, hogy a pörkölőkcmencében, pl. kohógáz vagy vízgáz bevezetésével, redukálóatmoszférát tartunk fent. 7. Az 1—6. igényben védett eljárás foga- i05 natosíLási módja, melyet az jellemez, hogy a i'erroszulíálos kénsavval való feltárás után kapott s a nem oldódott anyagrészektől elkülönített oldat kénsavtartalmát 75 súlyszázalékra növel- 110 jük és abból a vasszulfátot, az oldatnak közönséges hőmérsékletre való le hűtése után kicsapjuk. 8. Az 1—7. igényben védeLt eljárás foganatosítási módja, melyet az jellemez, 115 hogy a vasszulfáttól elkülönített és li-