117526. lajstromszámú szabadalom • Hajgöndörítő

MAGYAR KIRÁLYI ^^^^^ SZABADALMI BIRÖSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117536. SZÁM. Ill/b. OSZTÁLY. — JS. 13380. ALAPSZÁM. Hajgöndörítő. , Bilics László fémesztergályos és műszerész, Budafok. A bejelentés napja 1936. évi március hó 31-ike. Olyan eszközök, melyekkel a haj gön­dörítését, különösen úgynevezett „rollnik" létesítését célozták, ismeretesek ugyan, de a közhasználatban számos hátrányuk miatt 5 nem terjedtek el. Az eddigi hajgöndörítők vagy különleges göngyölítő szerkezetek, vagy pedig ólom­ból, drótból készült, szövedékkel bevont, illetőleg csupasz gumiból készült csatszerű 10 eszközök voltak. Mindezeket az alfebb ismertetendő tulajdonságaik következté­ben csak éjjel, alvás kczben lehetett a hajban hagyni, hogy több órai behatással az ondulálást létrehozzák, míg nappal a 15 hajgöndörítőket a hajból el kellett távolí­tani. De az ismert hajgöndörítők még éjjelen át való használatra sem voltak alkalmasak. Ólomból az anyag csekély rugalmassága, 20 ridegsége, törékenysége miatt nem lehet eléggé vékony hajgondörítőt készíteni, mert különben az eszköz 1—2 használat után eltörik, használhatatlanná válik. A nem eléggé vékony hajgöndörítő nem is 25 elég rugalmas ahhoz, hogy a hajat leszo­rítsa. Ezért az eddigi ólomgöndöritők nagy méretűek, nehezek és gyakorlatilag használ­hatatlanok voltak- Ha figyelembe vesszük, hogy a haj göndörítéséhez £—1(3 göndörítő 30 szükséges, nyilvánvaló, hogy az ólomból készültek éjjel, alvásnál kényelmetlenek voltak, a fejet nagyon nyomták, a hajat húzták, a fejbőrt sértették, arra pedig, hogy azokat nappal és a hajban lehessen 85 hagyni, gondolni sem lehetett, egyrészt fentemlített hátrányaik miatt, másrészt mert nagy méreteik folytán nem lehetett őket a hajban elrejteni. Kemény és éles végeiket még akkcr is csupaszon hagyták, ha azokat középen szöveoékke] is vonták íO be ; ezek a végek a fejbőrt felsebezték, sőt mérgezéseket is okozhattak. A gumiból készült isméit hajgöndörítők vastag gumirucakból készültek; hátrá­nyaik lényegileg ugyanazok voltak, mint 45-az ólcmból készülteké. A gumi-gondörítc­ket csupaszon alkalmazták. Mind az ólcmbcl, mind a gumiból ké­szült hajgöndöiitcket nagy vastagságuk és eres surlódásuk folytán a hajLcl csak 50-nehezen lehetetet kihúzni, úgjhcgy a „rolJni" rendszerint már a göndörítő eltá­volításánál tönkrement, alakját vesztette, a viselésnél pedig, különcsen ha a haj izzadáskor átnedvesedett, mindinkább ki- 55. nyúlt. A göndöritőket pedig a fent­említett okokból nem lehetett nappal is a hajban hagyni. Ismeretesek ugyancsak csat alakjában (hajtűszerűen) meghajlított, erős, rugal- 60» mas drótból készült, szövedékkel bevont göndörítek is. Azonban gyakorlatilag ezek sem voltak használhatók. Előállításukhoz vékony drótot nem lehetett használni, mert ennek nincs elég tartása, míg a tényleg 65-használt vastag drót, ha végeit a haj be­fogása céljából visszahajlítjuk, kemény rugó módjára hat és különösen alvás idején épp olyan kellemetlen, mint az ólomból, vagy gumiból készült göndörítek. A találmány vékony és keskeny, az izzadság hatására nem oxidálódó anyagból (rozsdamentes, lágy acél, alumínium stj),) készült vagy a célnak megfelelő védő­bevonattal ellátott, pl. ónozott bádogcsík 75-(ó}om kivételével), melynek vastagsága

Next

/
Thumbnails
Contents