117497. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fűrészfogalakú áramgörbe létesítésére, főleg távolbalátó berendezések katódsugarainak mágneses terelésére

rendezés ebkor a 3. ábra szerint módosul. A diódaágban tehát a, (12) feszültiségíörrásaiak csupán a jobboldali (a) része van, míg a (15) cső ágára, amely cső az 1. 5 ábra (11) triódájának helyébe lép, a teljes (12) feszültség kapcsolt. A kapcsolási elrendezésnek ez a látszólag kismérvű változtatása a működés módját jelentős mértékben, befolyásolja, 10 Az (eg

) rácsfeszültség a (15) cső vezérlőrácsán minősége tekintetében a találmány szerinti kapcsolásban is oly lefolyású, ahogy ezt a 2b. ábra mutatja. A működés módja tekintetében azonban, az 15 1. ábrán föltüntetett kapcsolással szemben 'annyiban van eltérés, hogy a (to, ti) idő alatt nemcsak a (15) eső, hanem a (13) dióda is áramátbocsátó (ami az 1. ábránál nem így van). A (15) cső anód-20 árama a találmány szerint résizben a (12) telep csapoló pontjától a (13) dióda anódájához folyik és a diódán át a (15) cső anódájához tér vissza, e (15) csövön is átfolyik és >a (12) feszültségforrás negatív 25 sarkán, valamint baloldali részén át az egyenáramú feszültségforrás csapolópontjához jut. A diódaág tehát (to, ti) idő alatt, mintegy mesterségesen nyitvatartott és a (10) tekercsre mind a (t», ti) idő 30 alatt, mind pedig a (>t», t'O idő alatt is a (12) feszültségforrás (a) része a (13) diódán át kapcsolt. Ezzel a fűrészfog oldalának meredeksége a (t«, ti) félben ugyanolyan, mint a 35 (t2

, t.i) félbein. Továbbá csak most van meg annak a lehetősége, hogy a trióda helyett közönséges ernyőző rácsos csövet, vagy- pentódát alkalmazzunk, míg az 1. ábrabeli kapcsolásnál, az említett okok-40 ból, nevezetesen a nagy belső ellenállás miatt, mely ott a fűrészfog linearitását kedvezőtlenül befolyásolná, ernyőző rácsos cső alkalmazásától el kellett tekinteni. A találmány szerinti megoldásnál a 45 vezérelt csőnek a (ti, ta) időben való zárása végett tehát távolról seon kell oly nagy feszültségekikel dolgoznunk. Ezért a találmány szerinti kapcsolásinál a dióda áramkörében a feszültség kisebb, 50 mint az, amely a vezérelt cső áramkörében uralkodik, ezenkívül a kapcsolásban mint vezérelt cső ernyőző rácsos cső van. A vezérelt cső vezérlőrácsán nagy zárófeszú ts '-gek keletkezésének elkerüléséhez 55 mindkét jellemző szükséges. Szükség volt mindenekelőtt arra a felismerésre, hogy az olyan kapcsolás, amelynél a dióda, körében a feszültség kisebb, minit a vezérelt cső körében (tehát a 3. ábra szerinti kapcsolás) a működési mód tekintetében 60 alapvetően eltér az ismert kapcsolástól (1. ábra), hogy emyőrácsos cső egyáltalán alkalnDazható legyen. Az idézett 400.976. számú brit szabadalmi leírás 3. ábrája oly kapcsolást miu- 65 tat, amelynél a dióda körében kisebb a feszültség, mint a trióda körében. Ernyőző rácsos csövet azonban ott sem alkalmazták. Amint a leírásokból kitűnik, annak szerzője odatörekedett, hogy a 70 dióda és a trióda belső ellenállását csökkentse. Eddig tehát mindig szükségesnek vél fék azt, hogy a vezér elt eső belső ellenállása a lehetőség szerint kicsiny legyen, úgyhogy a rácson nagy zárófe- 75 sz'ülteégiekre van szükség. Az, hogy az eddig uralkodott felfogás, miely szerint a. vezérelt eső belső ellenállásának kicsinynek kell lennie, előítélet volt, csak abból a felismerésből tűnt ki, hogy a 80 működési mód alapvetően megváltozik, ha a dióda körében kisebb feszültségeit alkalmazunk, mint a trióda körében. Így ernyőző rácsú cső alkalmazásával a vezérlőrács nagy feszültségei tényleg el- 85 kerülhetők. A 3. ábráin feltüntetett kapcsolás helyett ,a találmány értelmiében a (13) dióda anódája ós a (10) terelőtekercs alsó vége közé (RC) tagot, vagyis egymással 90 párhuzamosan kapcsolt ellenállást és kondenzátort kapcsolhatunk, amint ezt a 3a. ábria szemlélteti. Ezen (16 RC) tag időállandója lényegesen nagyobbra választandó, mint a (15) cső vezérlőrácsán ható 95 impulzusok periódusa. Az (RC) tagon fejlődő feszültség a nagy időállandó miatt majdnem tiszta egyenáramú feszültség és ugyanazt a szerepet játssza, mint a 3. ábrában a (12) egyenáramú feszültségfor- íoo rás (a) része. A működési mód tekintetében ekkor a 3a. ábrán feltüntetett kapcsolás a 3. ábra kapcsolásától nem különbözik lényegesen. Különösen érvényesek részére mindazok az 1. ábrával szembeni 105 előnyök, melyeket fentebb kifejtettünk. Az új kapcsolási elrendezést még azzal javítjuk, hogy a (15) cső vezérlőrácsára (3. ábra) (dy) feszültséget engedünk hatni, amely röviddel a tekercs áriamnak a zérus no értéken való átmenete előtt, azaz röviddel a (ts) időpont előtt, a csövet nyitja, majd a csőáram növekedését megengedi. E működési mód előnyének magyarázására a 4a. ábrán a 3. ábra (15) csővé- 115 nek áramlefolyását szemléltettük éspedig