117487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás likacsos építő- vagy szigetelőanyagok előállítására
nagy mértékben likacsos formatesteket kapunk, amelyek nem zsugorodnak és rerepedésmentesek. A gyakorlati kivitelnél pl. a felhasznált b alkatrészek következő mennyiségarányai előnyösek : A hab előállítására a következő alkatrészekből álló keveréket alkalmazunk: 20 1 víz 10 200 cm3 lúg (pl. 30—36 Bé°-os nátronlúg) 200 g kazein 2£0 ,, gyantapor 5000 ,, mészpép (kb. 40—50% szárazanyaggal) 15 Emellett a következő alkatrészekből álló keveréket készítjük el: 27 1 víz 10 kg mészpép (kb. 40—50% szárazanyaggal) 20 13 „ (kb. 42 liter) kovaföld. Ezt a keveréket az előbb említett keverékbe belekavarjuk és még hozzáadunk: 5 kg „Asbestin"-t 5 ,, porlandcementet. 25 Az egész massza benső összekavarása után az alaktestek előállítása következhetik a fent leírt módon úgy, hogy a masszát formákba öntjük, majd pedig, adott esetben csak néhány nap múlva, 30 n3'omás alatti vízgőzben keményítjük. Ilyen módon könnyüköveket kapunk, amelyekből 1 dm3 kb. 0.23 kg súlyú. Az először előállított habkeverékbe a második keverék alkatrészeit, úgyszintén 35 a cementet és az ,,Asbestin"-t egyenként is belekavar hatjuk, ami azonban hosszabb munkamenetet igényel, ha ugyanolyan fokú homogenitást kívánunk elérni, mint amilyent a fent vázolt eljárási mód szol-40 gáltat. Az alkálilúg alkalmazása folytán a bevitt gyantapor átmenetileg nátrongyantaszappanná alakul át, amely azonban a jelenlévő mész hatására keletkezési állapotá-45 ban azonnal vízben oldhatatlan mészgyantaszappanba megy át. A keverékben jelenlévő kazeinnak nemcsak a habra nézve van szilárdító hatása, hanem az még további hatással is jár. A kazein ugyanis 50 saját reakcióképessége folytán a jelenlévő mésszel maga is oldhatatlan vegyületbe lép, amely a kész könnyűköveknek vízzel szemben különleges ellenállóképességet kölcsönöz és a köveket egyáltalán vizet-55 taszítóvá teszi, A találmány szerint előállított hab tartósságára vezethető vissza az is, hogy lehetséges a gőzkeményítést mintegy 8 atmoszférás nyomáson eszközölni, ami a mészhomokkövek előállításánál szokásos, mégpedig csak néhány 60 nappal azután, hogy a masszát formákba öntöttük, anélkül, hogy emellett számbajövő zsugorodás lépne fel vagy a masszaban repedések keletkeznének. Itt különben a gőzkeményítésnek nem- 55 csak az a célja, mint cement és beton keményítésénél, hogy a keményedési folyamatot gyorsítsa, hanem — éppen úgy, mint a mészhomokkő előállítási eljárásánál — az is, hogy a gőznek a kcvaföldet 70 és meszet tartalmazó masszára való behatása útján mészhidroszilikát keletkezzék, amely a keménységet és szilárdságot növeli. A találmány szerinti eljárással sokkal nagyobb méretű alaktestek állíthatók elő, 75 mint amilyenek előállítása eddig lehetséges volt, mert az alaktestek megmerevedésénél és keményítésénél repedések nem keletkeznek. így tehát nagy tömböket készíthetünk, amelyeket azután szükség- 80 hez képest kisebb munkadarabokra szétvághatunk. Ennek az az előnye, hogy a gyártásnál nincsen szükség sem nagyszámú, sem sokféle formára a különböző alakú munkadarabok számára. Az sem jelent 85 azonban hátrányt, hogy a tömbök szétvágásánál és különböző alakú munkadarabok előállításánál a vtömbök vagy szeleteik mechanikai feldolgozása útján hulladék keletkezik, minthogy ez a hulla- 90 dék újból értékesíthető. A hulladékot u. i. aprítjuk és a kövaföld egy része helyett a találmány szerinti eljárás keretében ismét felhasználjuk. Ezzel a termékek minőségét egyáltalában nem befolyásoljuk és 9E a térfogati súly sem növekszik. Lehetséges azonban a hulladék olyan értékesítése is, hogy azt aprított állapotban meghatározott arányban gipsszel keverjük (pl. 4 térfogatrész hulladékot 3 tréfogat- i( rész gipszszel keverünk, amihez még 2 térfogatrész kovaföldet is adhatunk) és e keveréket vízzel habarjuk, mikor is olyan szigetelőcementet kapunk, amely hidegben megkeményedik. Ennek a szigetelőcement- k nek a szigetelőtechnikában szokásos más masszákkal szemben az az előnye, hogy az szigetelendő csövekre felvihető anélkül, hogy a csöveket felmelegítenék, ami máskülönben szükséges volna. Kitűnt u. i., 1 hogy ez a szigetelőcement a csőnek a későbbi üzembehelyezéskor fellépő hőtágulásánál nem zsugorodik és nem is repedezik. Ez a tulajdonság a kazein- és gyantatartalomra vezethető vissza, minthogy a 1 hulladékból nyert szigetelőcement lekötése