117459. lajstromszámú szabadalom • Szer szappanfőzéshez
Megjelent 1937. évi december hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117459. SZÁM. Xl/e. OSZTÁLY. — K. 12792. ALAPSZÁM. Szer szappanfőzéshez. Dr. Kereszty György oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1934. évi november hó 14-ike. Ismeretes, hogy a szappanfőzők az elszappanosítandó zsírokhoz nem egyszerre, hanem részletekben adagolják a teljes elszappamosításhoz szükséges lúgmennyisé-6 get, nehogy a lúgoldat töménysége a 14 Bé°-ot meghaladja. A töményebb lúg ugyanis kisózólag hat. A szappanfőzéshez vagy kész, kereskedelmi alkálilúgot használnak, vagy pedig 10 közvetvei, vízben oldott alká li karbonát, pl, szóda és mészhidrát főzése útján, állítanak elő lúgot, amelynek oldatát a főzés folyamán kicsapódó mészkarbonátról leszűrik. Az eközben lejátszódó Na2 C03 -f-Ca(0H)2 = 15 =2NaüH-|-CaC0a vegyf'olyamat tudvalevőleg nem teljes, mert a reakció folyamán keletkező nátriumhidroxid mennyiségének növekedésével a kálciumhidroxid vízben való oldhatósága csökken. Ehhez képest 20 a lúgfőzés folyamán keletkező lúg töménysége a 13 Bé°-ot nem haladja meg. A szappanfőzés természetesen kivihető úgy is, hogy nem a kész lúgot, hanem alkálikarboriátot és földalkálioxidot ada-25 gólnak a feldolgozandó zsírhoz. Már Galenus is ismerteti a szappanfőzés olyan módját, amely szerint fahamuból kapott vizes oldattal, mész jelenlétében, főzik a zsiradékot. Ekkor tehát egyrészt a fahamu-30 ból kivont káliumkarbonát, másrészt a káliumkarbonátból a hozzáaidlagolt mész hatására keletkező káliumhidroxid hat a zsiradékra elszap p an os í tólag. Némileg hasonlítanak ehhez a modern 85 nagyipari szappangyártásbain is használav tos Krebitz-féle eljárás és módozatai, aanellyeknek az a lényege, hogy a zsiradékot mésszel emulgálják, gőzzel felhevítik és 1—2 órán át állni hagyják, amikor is száraz, porózus mészszappan áll elő; ezt a $r> mészszappant ismételt mosás után forró szódaoldattal főzik, amikor is, mészkarbonát leválása mellett, nátronszappan keletkezik. A találmánynak az a célja, hogy a már Galenus által ismertetett szappanfőzési '' módszer elszappanosító szereit, illletve az ismeretes marólúgHelőállítási reakció nyersanyagait olyan formában és módon hozza szappanfőzőszer alakjába, amely r>o pontosan számítható, biztos és baleseti veszélyt kizáró szappanfőzést tesz lehetővé. A találmány szerinti szappanfőzőszermegszabott súlyú és összetételű alaíkformázott test, pl. tetszőlegesen sajtolt brikett, 55 amelynek egy-egy egyede, vagyis egy-egy alakformázott test, pl. kocka, a szokásos szappanfőzési műveletben, előre kiszámított mennyiségű alkálilúgot keletkeztet, ill. á a feldolgozandó zsiradéknak bizonyos előre 60 meghatározott mennyiségét képes kellőkép ; elszappanosítani. Az alaikformázott test valamely, esetleg több, alkálikarbonát és valamely, esetleg több, föklaLkálifémoxid vagy -hidroxid elegye, amelyet az alak- 65 formázás előtt finoman porítunk és egymással, alkalmas kötőanyag hozzáadása mellett bensőleg összekeverünk. így pl. 106 s. r. szódát 74 s. r. mészhidráttal. és kötőanyagként pl. 18 s. r. olvasztott paraffin- 70 nal és 2 s. r. szappannal jól összekeverünk és a kapott elegyből pl. 250 g súlyú kockákat sajtolunk, amikor is egy-egy ilyen kocka nátronlúgegyenértéke 100 g, vagyis egy-egy kocka a szappanfőzési mű- 75 velet folyamán 100 g NaOH-ot keletkeztet.
