117452. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátási képszétbontó cső

Megjelent 1937. évi december hó 15-én. MAGTAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 11745a. SZÁM. vil/d. OSZTÁLY. — F. 8011. ALAPSZÁM. Távolbalátási képszétbontó cső. Fernseh A.-G., cég Berlin-Zehlendorf-ban. A bejelentés napja 1937. évi április hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1936. évi május hó 9-ike. A találmány fotomozaikkal felszerelt képszétbontócső, amelyben a képáramokat a mozaikelektródától elkülönített gyűjtő­elektródához vezetjük. 5 Tudvalévő, hogy az ilyen csövekben a megvilágítás időtartama alatt folyó foto­áramot fel lehet halmozni, úgyhogy az ér­zékenység a felhalmozás nélkül működő le­tapintóel járással szemben a jelenleg al-10 kalmazott képpontszámoknál elméletileg körülbelül 40.000-szeresére fokozódik. Mégis e képbenyomásdk átviteléhez nagyon érzé­keny erősítőkre van szükség. Emellett az ilyen távolbalátási adók érzékenységét az 15 erősítő zavarszintje korlátozza. A talliáimány értelmében a kép,szétbontó cső érzékenységét úgy fokozzuk, hogy a képáramokat olyan gyüjtőelektródához ve­zetjük, amely egyszersmind szekundér-20 elektronerősítő bevezető elektródája is. Azt találtuk ugyanis, hogy az ilyen, önmaguk­ban már ismert s ze kundér ele k tr önerős í tök­nek lényegesen alacsonyabb a zavarszintje, mint a szokásos csőerősítőknek. Ezek azon-25 ban a primérelektronok gyuj tó pont batere­lését követelték meg, ha a primérelektró­nok az erősítőn kívül elhelyezett elektron­forrásból származtak, nem pedig magában a szeKunaerelektronerősítő belsejében, pl. au fotohatás következtében keletkeztek. A foto­mozaikkal felszerelt képszétbontó csőben azonban a katódasug árral a mozaikelektró­dából felszabadított elektronok gyujtó­pontbaterelése nehézségekkel járna, mert 35 akkor szükségképen a sugárral átjárandó mező erős torzulása következnék be. Ezért a szekunidérelektronerősítőt, amely a talál­mány; értelmében a szétbontóval együtt működik, előnyösen úgy alakítjuk ki, hogy lehetővé tegye a diffúz módon beeső elek- 40 tronáramok erősítését. Az erősítőt rendszerint ugyanabba a lég­híj as térbe helyezzük be, mint a szétbon­tót. Ebben az esetben a gyüjtőelektróda pl. háló alakjában készíthető. Másféle elren- ír, dezések is képzelhetők pl. foliaalakú gyűjtő elektródával, amikor is a szétbontócsőben és a szekundérelektronerősítőben külön­böző gáznyomások uralkodhatnak. Az erő­sítő hálóelektródákkal szerkeszthető. 50 A rajz példaképem megoldási alakot tün­tet fel. Az (1) vákumcső belsejében sugár­keltarendszer, eltérítő lemezek és (2) mo­zaikelektróda van, A (2) mozaikelektróda a (9)-nél kialakított hálóból és sok, szigetelt, 55 mindkét Oldalon homlokfelülettej ellátott mozaikelemből áll. Utóbbiak egy-egy kon­denzátor külső bevonatát alkotják, viszont a másik bevonat, nevezetesen a háló, min­den kondenzátorhoz közös. A berendezés 60 úgy működik, hogy a megvilágítás az egyik, a rajzon a bál oldalról történik, viszont a letapintást a katódasugárral a másik ol­dalról foganatosítjuk. Ennek megfelelően a bal oldalt fotoelektromosan nagy mérték- 65 ben érzékeny réteggel vonjuk be, a jobb oldalt pedig kizárólag úgy kell előkezelni, hogy a katódasugár ráütközésekor szekun­dérelektronokat bocsásson ki. A cső hosz­szának nagyobb részén (3, 4) falbevonat 70 van, amely az (5) helyein megszakított. A katóda felé fordított (3) rész anódapoten­ciálon van, a (4) részt pedig valamivel ki­sebb potenciál alá helyezzük. A megvilágí­táskor a (2) mozaikelektróda baloldalán 75 felszabadított fotoelektronókat a pl. anóda-

Next

/
Thumbnails
Contents