117437. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szemcsés és pornemű anyagoknak fajsúly vagy egyidejűleg szemnagyság és fajsúly szerinti elkülönítésére lüktető levegővel

IlflTAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 117437. SZÁM. XJI/b. OSZTÁLY. — M. 10807. ALAPSZÁM. Eljárás és készülék szemcsés és pornemű anyagoknak fajsúly vagy egyidejűleg szemnagyság és fajsúly szerinti elkülönítésére lüktető levegővel. Martiny Károly oki. gépészmérnök, Baglyasalja. A bejelentés napja 1936. évi május hó 26-ika. A találmány eljárás és készülék szemcsés és pornemű anyagoknak fajsúly, vagy egyidejűleg szemnagyság és fajsúly szerint száraz úton történő elkülönítésére oly 5 módon, hogy az anyagréteget alulról fúvatott lüktető levegővel lazítjuk és lebegtetjük, amikor is a nehezebb szemcsék lesüllyednek, a könnyebbek pedig a felső rétegekben helyezkednek el. 10 Az eddig ismert hasonló eljárásoktól és készülékektől a találmány az elemi levegőlökések lefolyásának kialakításában, azaz a levegővel közvetített lüktetés, vagy rezgés gerjesztésének módjában külön-15 bözik. A levegőlüktetések jellemző görbéit a rajz mutatja, melynek 1. és 2. ábrái az eddig ismeretes berendezésekre, 3—5. ábrái pedig, ezekkel szembeállítva, a találmány-20 ra vonatkoznak. Az 1. ábra szinusjellegű lüktetést mutat, melyet akkor kapunk, ha a ventilátortól jövő csővezetékbe a lüktetések előállítására szokásosan forgó csappantyúkat, for-25 gómozgás révén vezérelt tolattyút, membránt, dugattyút, vagy hasonló vezérlőszervet iktatunk. Az ábrán (t) a periódusidő, mely a jelen esetben a levegőlökések időtartamával azonos, (h) a levegőlökésekso nek a ventilátornyomástól függő maximális nyomása (intenzitása), a görbe (Q) területe pedig az egy periódus folyamán átfúvatott levegőmennyiséget jellemzi. Az impulzuB meredekségére és a szemcsék £15 vjsszasüllyedését fékező expanzió lefolyására jellemzők még a görbe (T,) és (Ts

) érintői is. A gyakorlatban ez a görbe lényegesen módosul és az anyagrétegre nézve sokkal enyhébb lüktetést kapnak, mert a feltöltődés és a lüktetés közben változó 40 rétegellenállás folytán a pulzáció csak a feltöltődést jellemző alapgcitére szuperponált görbeként fcg jelentkezni, ahogy ezt hozzávetőlegesen a 2. ábra mutatja. Mivel itt az elzárás csak pillanatnyi, az 45 expanzió legalább is a következő befuvási peircdusba nyúlik át, ami nemcsak fáziseltolódást eredményez, hanem nagychb és üzemközben teimészetszerűleg változó rétegellenállásnál a lüktetést rendszertelenné 50 és enyhe lefolyásúvá teszi. A találámny szerint a levegő lökéseket úgy állítjuk elő, hogy a befúvás a teljes periódusidőnek csak egy törtrésze alatt megy végbe, mig a maradékidő alatt a 55 befúvást legalább gyakorlatilag elzárjuk. A pulzáló karakterisztikája ekkor pl. a 3. ábra szerinti lehet, ahol a befúvás idejének a teljes periódusidőhöz való viszonyszámát (f : t) a dugattyús gépek analógiá- 60 jára töltési foknak nevezhetjük és százalékban fejezhetjük ki. A töltési fok fogalmának bevezetése a találmány esetében gyakorlatilag is indokolt, mert az anyagréteg alatti légszekrényt minden egyes periódus- 66 ban ennek a viszonyszámnak megfelelő levegőtöltéssel látjuk el és ez az elzárás ideje alatt a légszekrény kezdeti nyomására expandálhat. A töltési fokot a lüktetés megfelelő kialakítása végett üzemközben 70 változtathatóvá, azaz beszabályozhatóvá is tehetjük, pl. az ismeretes kettős tolattyü ©Ivének alkalmazásóval. A rétegre vonatkoztatott puMeió-görbe