117432. lajstromszámú szabadalom • Távolbálató elrendezés Braun-féle csővel

117432. 3 csak érvényes a két (14, 15, 16, 17) eltérítőleanezpár egymásközötti távolságaira is. A nem elegendő utóbbi távolság esetében elkerülhetetlenül fellépő trapézhiba, 5 ugyancsak teljesen kiküszöbölhető a két lemezpár ellenütemű üzemével. Ekkor és csakis ekkor van meg annak a lehetősége, hogy a két eltérítő lemezpár között kis kölcsönös távolsággal ki lehessen jönni. 10 Ez összefüggések megvilágítására való a 3. ábra. Ez egyrészt a (9, 13) sztatikai lencsét ábrázolja, másrészt a hozzá legközelebb fekvő eltérítőilemezeket, a (14, 15)-öt. Ha a (14) lemezt földeljük és a (15) 15 lemezt pl. a (22) billenőgenerátorral pozitív előfeszültségre töltjük fel, akkor az ábra felső részében az eredetileg meglevő lencsepotenciálhoz pozitív kerületimezőpotenciál járul. A katódsugár, azaz 20 a megszemlélendő felvételi pont azonban éppen ebbe a megzavart mezőbe hatol be. A leképezési sík ez esetben a világítóernyő előtt fekszik és a képpont élettelenné lesz. Lényegesen mások a viszo-25 nyok negatívan feltöltött (15) eltérítőlemez esetéhen. Ez esetben is bekövetkezik az ábra felső részében a lencsehatás zavarása, éppen a lencse törőerejénak csökkenése folytán, de ilyenkor a felvé-30 teli pont, azaz a katódsugár, természetszerűleg kikerül ebből a megzavart tartományból, mert a földelt (14) lemezhez közeledik. Túlzottan van feltüntetve ez a leképe-35 zési hiba a 3. ábnán látható (23) diagram segítségével, mely diagram a képpont szélességét a világítóernyőn mindenkori helyzetének függvényében ábrázolja, úgy amint azt a kísérlet mutatja. E hiba cse-40 kélyebbé válik, ha, mint már fentebb megadtuk, a lemezek mezejének a (9, 13) lencsébe való áthatolása csökkenthető. Történjék ez azonban akár a lemezeknek a lencsétől való távolításával, vagy még-45 inkább a lencseátmérő szűkítésével, tisztáin szerkezeti módon a hiba teljesen ki nem küszöbölhető. A hiba gyakorlatilag olyan tetemes, hogy hasonlófajtájú mezőknek (azaz 50 elektrosztatikai, vagy mágneses), koncentrációs és eltérítési célokra való alkalmazáséit a n&gyvákuumú csövekben lehetetlenné tette. Beható vizsgálataink azt eredményez-55 ték, hogy a hiba különlegesen alakított eltérítőmezők alkalmazásával kiküszöbölhető. A találmány szerint e célra vagy a) oly eltérítőlemezöket alkalmazunk, melyek a lencse mezejének észrevehető za- 60 varását egyáltalában nem ;

dézik elő, vagy b) oly eltéri tőmezőket, mtelyek, bár a lenese mezejét zavarják, mégis ez a zavarás mindenkor a lencsemezőnek csakis oly részén történik, ahonnan a sugár éppen 65 kimozdul, úgy hogy a lencsemező megzavarásának nem következménye a gyűjtőhatás zavarása. Az a) alatt nevezett fajtájú eltérítőmezők példaképpen az ellen-ütemű üzem- 70 mel állíthatók elő, illetőleg a (14, 15) lemezek ellen-ütemű vezérlésével, melynél az egyiik lemezhez az eltérítő feszültséget és a másik lemezhez amplitúdóban egyenlő, de fázisban azzal ellentétes feszültséget 75 vezetünk, úgy hogy az egyik lemez a környezettel szemben akkora értékkel válik pozitivebbé, amekkorával a másik lemeznek a potenciálja negatívra tolódik el. Ilyenfajta eltérítőmezők alkalmazásával 80 a zavarásnak el kell tűnni, mert az egébz cső középvonalának potenciálja tartósan időbelileg állandó marad. (Egy dipólus potenciálja.) Ilyenfajta ellentétes ütemű üzemre, 85 számos kapcsolást lehet szerkeszteni, ezek közül három kiviteli példa a 4—6. ábrákon lájtható. Ez az elv közelebbről a 4. ábra kapcsán érhető meg. Ennél (24) jelenti egy 90 oly Braun-féle csőnek az anódáját, melynek nyílásából a (25) sugár a papír síkjára merőleges irányban lépne ki. A (24) anóda a következőkben úgy, mint előbb, a földdel van összekötve. Ezzel szembein 95 a találmány szerint a (26) és (27) két eitérítőlemez egyike sincs földelve. E lemezeket egy-egy (28) és (29) ellenállás köti a földdel és az anódával össze. A felrajzolt mindkét (30) ós (31) erősítőcső 100 katódjait az (Ea) feszültségű (32) telep a földhöz képest negatív elöfészülteégen tartja rácsaiknak pedig a (33) rácstelep folytán (—Eg) negatív előfesziiltségük a katódákhoz képest akkora, hogy nyu- 105 galmi állapotban a csöveken keresztül említésre érdemes áram, nem folyik. Mindkét rácsot ellenütemben dynamikusan működtetjük, ami nem túl nagy frequenciasáv esetében könnyen elérhető a no (34) ellenütemű transzformátorral. Ennek az erősítőnek a működésmódja önmagában azonos az erőerősítési technikából ismeretes B-típusú erősítő működésével. Ez a találmányszerin+i alkalma- 115 zápban katódsugárcső üzemében, a kővétkező jellegzetes előnyöket nyújtja az