117413. lajstromszámú szabadalom • Mérőcső és tartózékai

HAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117413. SZÁM. VlI/f. OSZTÁLY. — 8. 13799. ALAPSZÁM. Mérőcső és tartozékai. Dr. Szécsi István orvos, Budapest. A bejelentés napja 1935. évi március hó 7-ike. A találmány behúzással vagy egyébkén! visszatartóvá tett végű, szabatossági mérőcső, amilyenekkel — főleg laboratóriumokban — csekély, pl. 0.005 mmS-ig menő 5 folyadékmennyiségeket mérnek ill. adagolnak, továbbá az ilyen csövek tartozókai. Az új mérő- ill. adagolócső (pipetta ül. büretta) jellegzetessége a vele közlekedő, a jelzőszintet kaliberfokról-kaliberfokra 10 áttevő ill. rögzítő mű. Ismeretes, hogy szájba vett szívócsővel vagy kézben tartott gumilabdával szokják beállítani az ily csövek jelzőszintjét. E munkamód lassú, egészségtelen, amellett igen nagy gyakoris latot kíván meg, de pontossága mégis megbízhatatlan, hiszen tisztára egyéni szívással, vagy pusztán szabad kézzel egyáltalán nem lehet kaliberfokról-kaliberfokra szabályozni a jelzősaintet. A találmány fei-20 küszöböli e hátrányokat és intézményesen biztosítja a pontosságot. Ha pl. a szóban forgó mérő- ill. adagolócsővel oly mérőszint jelző ill. rögzítő művet közlekedtetünk, amelynek egyfelől csőcsat-25 lakozója, másfelől nyomásforrás-csatlakozója, továbbá e kettő közötti, előnyösen u. n. gyorsműködésű zárószerve van, akkor egyszerűsítjük és tehermentesítjük a szükséges megfigyeléseket, amellett oly 80 gyorssá, biztossá és pontossá tesszük a mérést, mintha közönséges súlymérlegeknél módunkban lenne közvetlenül a mérlegnyelv ide-odatolásával mérnünk. A rajzok vázlatosa tűntetik fel az új 85 cső és tartozékainak néhány kiviteli példáját. Az 1., 2. és 8. ábra egyes csövek és jelazőszintáttevő ill. -rögzítő műveik függélyes metszete, a 4. ábra pedig csősorozathoz való jelzőszintáttevő mű nézete. Az 1. ábra szerint a kalibrált (1) üveg- 40 cső az erős (2) gumikarmantyú útján közlekedik jelzőszintáttevő ill. -rögzítő művével, melynek alkatrészei a (3) ház, a csavarra járó (4) tűszelep ill. csúcsszelep, ennek (5) kézikereke, a (6) esőcsatlakozó, 45 a (7) gumilabda és ennek (8) csatlakozója. A (7) labda a nyomásforrás, abban az értelemben, hogy akár nyomást, akár szívást létesíthetünk vele. Ha a (7) labda szívóhatást gyakorol ós 50 az (1) cső alja a mérendő folyadékba ér, akkor az (5) kézikerék elforgatásával csupán finoman nyitnunk és azután zárnunk kell a (4) szelepet, hogy a folyadék a kívánt kaliberfok szintjéig emelkedjék és 55 ott maradjon. Ha viszont túlnyomás van a labdában, akkor ugyanígy kell eljárunk, hogy a kívánt mennyiségű folyadékot adagoljuk ki a csőből. Ha eddig — akár sízívás, akár nyomás közben — ujjainkkal 60 összeszorítottuk a labdát, vagy a labda és az üvegcső közötti gumicsövet, hogy így légmentesen zárjuk az üvegcső felső terét, aikkor ez a szorítás egyúttal a jelzőszint feletti térben uralkodó nyomásviszonyo- 65 kat is megváltoztatta. Ilyenkor egyszerre kellett figyelnünk a jelzőszintváltazásokat és a nyomásváltozásokat s érzékelnünk is a zárást és a vélt teljes elzárás előtt még akkor se állhattunk meg, ill. még akkor 70 se szüntethettük be a szorítást, sepi az ezzel járó nyomásváltozásokat, ha közben el is értük a kívánt szintet. Ezzel szemben a leírt megoldás időbeli egymásutánban és gyakorlati intézkedésben lehetőleg függet- 75 leníti egymástól a megfigyelendő jplensé-