117408. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóberendezés
kon látható ernyőstruktura ismertetésére. Amint az 1. ábra feltünteti és a 3. ábra részletesebben mutatja, a (9) mozaikernyőszerelvényhez két (51) csillámtárcsa tar-5 tozik, amelyek mindegyikének (53) központi nyílása van, amelyen át az ernyő látható. A mozaikernyő maga e tárcsák közé van fogva és azt helyzetében az (55) fémgyűrű tartja, amely egyik tárcsára 10 támaszkodik és a másik tárcsával több (57) kapocs útján érintkezésben van. Az ernyő maga (4. ábra) célszerűen cm2 ként 1600 szemű vagy finomabb szitaszövésű huzalernyő, amelynek (59) huzaljai 15 szigetelő (61) zománcréteggel vannak bevonva úgy, hogy a parányi (63) nyílások szabadon maradnak. Az ernyő egyik oldalán, mindegyik nyílás felett egy-egy parányi, célszerűen ezüstből való (65) fémelem 20 vagy gömböcske van, amelynek (67) felületét érzékennyé tesszük, úgyhogy az nagy szekundér emisszióra képes. A gömböcskék a szigetelőzománchoz vannak forrasztva. Az ernyő szembenfekvő oldalára a (C9) fém-25 bevonatot visszük fel, amely a nyílásokat körülveszi, de nem zárja. Ez a bevonat vagy ütközőrács nem feltétlenül szükséges. A továbbiakban az „ernyő" kifejezés alatt a 4. ábrán részleges keresztmetszet-80 ben ábrázolt strukturát, míg a „jelfogólemez" kifejezés alatt magát a huzalernyőt vagy a huzalernyőt és az — adott esetben alkalmazott — fémbevonatot értjük, amely a szigetetl ernyőnek arra az 35 oldalára van felvive, amely a fémgömböcskéket hordó oldallal szembenfekszik. A jelfogólemez kialakításánál bizonyos esetekben célszerű a huzalernyőnek és a fémbevonatnak összekapcsolása ; más 40 esetekben mindegyik alkatrészből külön vezetőket vezetünk ki és vagy egyik, vagy mindkét vezetőt felhasználjuk. A cső belső felületének bevonata gyanánt kialakított (71) fémelektróda az első 45 anóda és a mozaikernyő-szerelvény között van. Ennek az elektródának az a szerepe, hogy a katódasugarat gyorsítsa és összegyűjtse és hogy a mozaikernyőről a katódasugaras bombázáskor kibocsájtott szekun-50 dér elektronokat eltávolítsa. Ezt az elektródát a továbbiakban „második anódának" nevezzük. A fent leírt cső készítésénél természetesen nem járhatunk el úgy, hogy a nagy 55 elektródákat a csőbe a nyakrészen át vigyük be. Azt találtuk, hogy célszerűen előbb a nyakrészbe szereljük az elektronkilövelő berendezést, miután arra előzőleg platina-, ezüst-, szén- stb. vezetőréteget vittünk fel, majd azon a második anoaát eo alakítjuk ki és az így elókeszitett nyakrészt a cső burájához forrasztjuk, amelybe előzőleg a mozaikernyő-szerelvényt, a hálóelektródát és a fényérzékeny sikelektródát beszereltük. E célból a cső burája a háló- 65 elektróda és a fényérzékeny elektróda között vagy más megfelelő helyen osztható. Miután a csőrészeket az 1. ábrán látható teljes tartánnyá összeforrasztottuk, a csövet hevítjük és légtelenítjük. Légtelenítés 70 után a tartányba kb. 1 mm higanyoszlop nyomáson oxigént vezetünk, hogy a síkelektróda és az ezzel szembeniekvő mozaikgömböcskék felületét oxidáljuk. A mozaikgömböcskék oxidálását úgy végezhetjük, 75 hogy a gömböcskék és a hálóelektróda vagy a csövön kívül elhelyezett mozgatható elektróda között ködfénykisülést létesítünk. A sikelektróda felületét pedig úgy oxidálhatjuk, hogy ez elektróda és vala- 80 mely nagyfeszültségű nagyfrekvencia-forrás külső kapcsa között elektrosztatikus mezőt hozunk létre. Mindkét elektródafelületet más módon úgy oxidálhatjuk, hogy azokban örvényáramokat hozunk 85 létre; ez a módszer közönséges izzókatódás csövek elektródáinak gázmentesitésénél szokásos. Az oxidációt szokásos módon addig folytatjuk, amíg az ezüstfelületek kékeszöld színeződést nyernek. 90 Az oxidálás és a fölös oxigén kiszivatytyúzása után a csőbe, az ernyő és a síkelektróda közé egy oldalcsőből fémes céziumot viszünk be ; az oldalcsövet azután levágjuk, mimellett rendszerint kis nyúl- 95 vány marad fenn. Ezután a tartányt kb. 10 percig 210C°-on kiégetjük, mikor is a cézium az ezüstoxiddal egyesül; ilyen módon olyan felületeket kapunk, amelyek bombázáskor 1 0 o nagyszámú szekundér elektront sugároznak ki és fényérzékenyek. A kiégetés alatt a fölös cézium a tartányból kiszivattyúzható, nehogy az a tartány falához vagy a hálóelektródához és az összekötőrudakhoz 105 tapadjon. Megjegyzendő, hogy a mozaikernyőszerelvényhez tartozó csillámtárcsákat a tartány belső falával szoros érintkezésbe hozzuk és így megakadályozzuk, hogy a 110 cézium a csillámtárcsák és a tartányfal között nagyobb mennyiségben a második anódához jusson és azzal egyesüljön. A találmány szerinti távolbalátó adócső működését az 5. ábra szemlélteti. A (73) 115 tárgy optikai képét a fényérzékeny (13)