117384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés csöveknek és ehhez hasonlóknak hideg, hő és légköri behatások elleni szigetelésére
különbözőképpen rakódnak le, úgyhogy a felvitt burkolat minden egyes része minőségileg nem lesz egyenletes. Ugyanez áll száraz anyagnak a feldol-5 gozásánál, mert az anyagkeverékben a nehéz alkatrészek alulra kerülnek, míg a keverék könnyű alkatrészei felül maradhak. Ha ezeket az anyagokat akár cseppfolyós halmazállapotú közegben, akár szá-10 razon szövetek, üveggyapot, azbesztszálak Stb. segélyével fonalakká vagy kötelekké szőjük, úgy akkor az eddig mondottak álapján világos, hogy így a kívánt egyenletességet nem lehet elérni. 15 A találmány abban van, hogy a burkoláshoz szükséges különböző anyagokat finoman őrölve poralakii állapotban képlékeny anyaggá úgy dolgozzuk fel, hogy á folyékony vagy nedves természetű kötő-20 ányaghozagok általában 25%-nál többet ne tegyenek ki, lehetőleg mélyen c fölső határ alatt maradjanak. A szigetelőanyagokat a cseppfolyós adalékkal képlékenyen gyúrjuk, hogy azok még éppen ala-25 kíthatók legyenek. E képlékeny állapotban a burkolótömeget alkotó egyes elemek elkülönülése nem történhetik meg, a burkoló anyag egyes alkatrészeinek elkülönüli ését így megakadályozhatjuk. Az 30 effajta anyagot tetszőleges csövekre vagy fémrudakra mechanikai sajtolással vihetjük fel. A sajtolással való felvitelhez szükséges nyomásértékek pl. 10—150 atm. túlnyomás. 35 A képlékeny anyag elkészítésénél pl. a következő, finomra őrölt anyagokat használhatjuk, azbeszt, parafaliszt, faliszt, nemez, samott, faszén, hamu stb. Az eljárás foganatosítására való berendezés a csövet vagy fémrudat szorosan körülölelő bevezetőnyiilással és kivezetőnyílással ellátott térből áll, mely kivezetőnyilás a felviendő szigetelőréteg vastagságával nagyobbra van méretezve, mint a 45 ibevezetőnyilás, az előbb említett térhez még, e tér körül szimmetrikusan elrendezett két vagy több sajtolóhenger csatlakozik. A rajz az eljárás foganatosítására való 50 berendezés különböző példakénti kiviteleit vázlatosan mutatja. A szigetelő anyagokat finomra őrölt, poralakú állapotban megfelelő kötőanyaggal és folyadékkkal képlékeny tömeggé 55 dolgozzuk fel. Ez az anyag oly kevés nedvességet tartalmaz, hogy még épen sajtolható és a csőanyagra való felsajtolás után arról nem csuszamlik le és alakját nem változtatja meg. A nedvességtartalmait is úgy kell megválasztanunk, hogy a. szige- 60 telő tömeg egyes alkatrészei ne különüljenek el, illetve ne váljanak szét. Miként már említettük, mintegy 25% nedvességtartalom felső határt jelent. A sajtólónyomás pl. 10—150 atm. lehet. 65 Az 1. ábra sa j tolókészüléket mutat. E készülék (1) hengerét a fent ismertetett anyaggal töltjük meg és melybe lassan a (2) dugattyút benyomjuk. A dugattyú íeilőrehajtása hidraulikusan, présolajjal 70 vagy pedig csavarorsókkal történik. A henger fejrészén vezetjük át a szigetelendő (3) csövet. A cső bevezetése (4) továbbító görgőkkel, fuvókaszerű (5) csőcsonkon át történik, melybe a cső lehető- 75 leg szorosan beleillik. A cső a (6) szájrészen át lép ki, mely a felviendő szigetelő anyagréteg vastagságának megfelelően, nagyobb átmérőjű. A csövek és a szigetelőrétegek különböző méreteinek megfelelően 80 az (5) és (6) szájrészek kicserélhetők. A (6) szájrész oldalt eltolható és a (7) állítócsavarokkal beállítható, úgyhogy az a cső körül központosítható. Miután a csövet a kibocsájtó szájrészig 85 betoltuk, a dugattyút működtetjük, úgyhogy a szigetelőanyag a szükséges sajtolónyomás alá kerül. Amint a szigetelőanyag a cső közül és a kibocsájtó szájrészen kezd kilépni, a (4) továbbító görgő- 90 ket megindítjuk. Ez utóbbiakat a dugatytyút menesztő hajtósaervvel mechanikailag összekötjük, úgyhogy a csőnek a továbbítása ugyanazzal a sebességgel történik, mint amilyen sebességgel a szige- 95 telőanyag a nyíláson át kilép. A csöveket szorosan egymáshoz csatlakoztatva vezetjük át a saj tolótéren, úgyhogy minden egyes esetben, ha a (4) görgők a sajtolótérben lévő csövet már nem fogják, a kö- 100 vetkező cső végzi a továbbítást. A henger kiürülése után a szigetelőanyag utántöltésére az (1) hengeren (8) szervvel lezárható nyílást alkalmazhatunk. Ehelyett úgyis eljárhatunk, hogy a (2) dugattyút 105 a hengerből teljesen kihúzhatóan rendezzük el és a hengert a (9) csap körül lenghetően alakítjuk ki, úgyhogy a rajzon alul fekvő hangernyílást az anyag betöltésére felhasználhatjuk. A készüléket 110 megfordítva úgy is kialakíthatjuk, hogy a sajtolóhenger nyugalmi állapotában marad és a dugattyú menesztőberendezése lengethető, úgyhogy a dugattyút, a hengerből való kihúzása után, oldalt kilen- 115 díthetjük.
