117367. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátó vagy más efféle berendezés
osztó (disztribútor) belül-, illetve alulnézete. A 16. ábra olyan kapcsolás, mellyel kétfázisú kivezetést egyfázisúvá tehetünk. 5 Valamely kép leadásához a kép élességének legalább egy irányban határt keli szabni. Evégből a képet csíkokra bontjuk. Minél több ilyen csík van, annál élesebb a reprodukált kép. A csíkokra merőleges r.10 irányban a képelemeket (részleteket), lia azok a csíkok szélességénél kisebbek, kiegészítjük, úgy hogy a reprodukált képnek egyetlen eleme sem lesz kisebb ebben az irányban, mint a csík szélessége. A kép slö csíkokra osztásának egy másik eredménye, hogy a képelemek a csíkokra merőleges irányban csak annyi helyzetet foglalhatnak el, mint ahány csík van. Ebben az irányban természetesen két-két 20 szomszédos helyzet közötti távolság a csík szélességével egyenlő. A képből eredő jeléket tekintve tehát a képet leadása előtt olyannak vehetjük, mint amelyet alkalmas számú csíkra osz-25 tással már moduláltunk. Az 1. ábra ilyen képet mutat. Csak egyetlen képelemet tüntettem fel, nevezetesen a csíkokra merőleges egyetlen vonalat, ami azonban a magyarázathoz elegendő. 30 Nehéz volna időt, mozgást, pásztázást, stb. az 1. ábra szerinti kétdimenziós képen grafikusan tanulmányozni, amiért is célszerű e képből (a 108,659. számú magyar szabadalom ismertetett módon) egy-35 dimenziós képet készíteni. Ilyen egydimenziós képet szemléltet a 2. ábra. Az egydimenziós kép pásztázásához csak arra van szükség, hogy egy nyílás és az egydimenziós kép között, ennek egyik irá-40 nyában, ismétlődő eltolódásokat hozzunk létre. E leírás céljára ezért az egydimenziós képet úgy tekinthetjük, hogy az hengerfelületen van és (a) kezdete a (z) vége mellett fekszik (3. ábra.) Képzeljük el, 45 hogy az egydimenziós képet egyetlen nyílás, mely pl. a nyíl irányában folytonosan körülforog, ismételten pásztázza. Nyilvánvaló, hogy ez az átviteli módszer csak a leírás könnyítésére alkalmas, de azt nem 50 kell majd a gyakorlatban is alkalmazni. Könnyen elképzelhetjük azonban, hogy a legtöbb módszert az alább ismertetettel egyenértékűnek tekinthetjük. Ha a képet (t) másodperc alatt kell tel.55 jesen bejárni, akkor a nyílásnak másodpercenként l/t fordulatot kell tennie. Minthogy a pásztázás megismétlődik, és ha a képet állónak tételezzük fel, a nyíláshoz kapcsolt fotocellában keltett áramokat olyan Fourier-féle sorral fejezhet- 60 jük ki, mely az l/t alapfrekvenciát és ennek harminokusait foglalja miagában. Ha az egyetlen nyílást (N) számit egyenletesen elosztott (A—K) nyílással helyettesítjük (4. ábra), akkor mindegyik nyílás 65 azonos Fourier-sort kelt, melyek azonban egymáshoz képest időbelileg eltoltak. A fázis eltolódás az alapfrekvenciánál 2w/N radiáns, a második harmonikusnál 4TC/N, az n-edik harmonikusnál pedig 2n7r/N. 70 Tegyük fel most, hogy egy képelem az 1. ábra szerenti kép csíkjainak hossza irányában egyenletes sebességgel halad; ez a mozgás egyenértékű azzal, amelyet a képelem a 2. ábrabeli egydimenziós kép men- 75 tén, vagy a 3. ábra szerint körben elrendezett egydimenziós kép mentén pl. a-tól z-ig végez. Ha az elem l/S fordulatot tesz másodpercenként a 3. ábrabeli nyíl irányában, akkor egy nyílás esetén a nyílás 80 és a mozgó képelem közti viszonylagos 1 1 , sebessé^-. S fordulat másodpercenként, a képelem egymást követő pásztázásai St közti időköz pedig —- másodperc. Hao 1 sonlóképen, ha a képelem az ellenkező 85 irányban halad, akkor a pásztázások kö-St zötti időköz , , másodperc. (N) nyílás S+t esetén az időközök St illetve St 1 1 ^ „ -y -(- ^ = ~~+ ~ta~ a különböző nyilásokban N(S—t) N(S-j-t) E képelem alapfrekvenciája a nyílások szá-1 1 S-—t mától függetlenül -—= ^C 1 illetve 90 t ö to S-f-t ~ts~ keletkező áramok fáziseltolódása azonban ugyanakkora, mint álló képnél, nevezetesen 2nw/N. A csíkokra merőleges elmozdulást inten- 95 zitásváltozások képviselik, melyek tehát az adásnál, mint a jeleknek egy vagy több a kép álló részeihez tartozó frekvenciakomponensének modulációi továbbítódnak. Két nyílás jelei közti fázisszögek te- 1 hát ugyanazok az említett moduláció keltető oldalfrekvenciáiknál, mint a jeleknek a kép álló részeihez tartozó alapfrekvenciájánál. Átlóirányú mozgásnak l/S sebességű ic komponense van a csíkok hossza irányában és így a jeleknek a mozgó részt képviselő alapfrekvenciája —rn— illetve tö . o
