117363. lajstromszámú szabadalom • Élágyazás preciziós műszerekhez, különösen mérlegekhez

lapot a (7) élen központos helyzetben tartja. Az így összeállított (5, 9) illetve (5, 6, 9) elmekből álló darabot a (7) élre helyezzük, úgyhogy az (5) lap (8) hasí­téka! az (5) élre kerüljenek, az (5) lap hasítékai közötti része pedig a (7) él (10) kivágásaiba kerüljön. E <10) kivágás oldalfelületei a (7) él élvonalának síkjá­ban az (5) lap felé csúcsalakban végződ­nek és a kivágást ú,gy méretezzük, hogy az az (5) lapnak a (7) él hossztengely­irányában nem enged elmozdulást, vi­szont az (5) lap elforgása következtében nem állhat elő súrlódás, mert a (7) éllel való érintkezés az (1), illetve (7) élvonal közös síkjába esik. A (7) él testét, elő­nyösen csavarokkal, a műszer, vagy mér­lelgszerkezethez erősítjük. Az (1) él köz-i pontos helyzetének biztosítására való a (6) lemez és a hosszirányú elmozdulás meggátlására a (12) ütköző, amelyek ugyancsak a mérlegszerkezethez vannak erősítve. Ettől eltérően azonban mind a (6) központosító rész, mind a (12) ütköző erősíthető az (5) laphoz is. E célból a (4) lemezt derékszögalakúra alakíthatjuk és hasonlóan, mint ahogyan a (9) központosí­tok vannaik az (5) lap felső oldalán el­helyezve, a (6) központosító vízszintes szárát a már amúgy is meglevő (11) csa­varokkal vagy szegecsek segítségével az (5) lap alsó részéhez erősíthetjük. A találmány ott is alkalmazható, ahol nem egy egyenes vonalban fekvő két él alkotja a forgási tengelyt, hanem csak egyetlen egy él. Ez esetben a központosító részeket az alaplemez mindlkét végén felszereljük, vaigy a lemezt U-alakban meghajlítjuk és így tartjuk az élt a köz­pontos helyzetben. Tekintettel arra, hogy az ismertetett éleknél nagy igénybevételek vannak, kü­lönösen nagy keménységű anyagok alkal­mazása előnyös. Miután azonban e tne­mes anyagok drágák és megmunkálásuk nehéz, az előzőkben leírt szerkezetnél csupán az élvonalak környezetében, vala­mint azok felifekvési terjedelmében al­kalmazunk ilyen anyagokat, amelyeket ibetét alakjaiban erősítünk, pl. forrasztunk az éltesthez, illetve az alaplapba. Természetesen az él nyomását felfekvő alaplap nemcsak sík, hanem esetleg dom­ború, vagy homorú felülettel is készíthető. Szabadalmi igénypontok: 1. Élágyazás precíziós műszerekhez, kü­lönösen mérlegekihez, amelyre az él támasztó, vagyis az élnyomást felvevő alaplemez és az ezt kiegészítő, lengés közben áa él központos helyzetét biz- 60 tosító, előnyösem az él nyomásától mentesített alkatelem jellemző, illetve az, hogy az élt támasztó, vagyis az élnyomást felvevő alkatrész .forgat­hatóan ágyazott és tengelye a főéi él- 65 vonalával egy síkban fekszik. 2. Az 1. igénypont szerinti élágyazás kiviteli alakja, amelyre az jellemző, hogy az élnyomásit felvevő alkatelem további, a főéire merőleges élen fek- 70 szik és ezen mind oldalirányú, mind a főéi hosszirányában való elmozdulás ellen biztosítva van. 3. A 2. igénypont szerinti élágyazás ki­viteli alakja, amelyre az jellemző, hogy 75 a főéit támasztó alkatrész nem kívána­tos elmozdulásainak megakadályozá­sára oly ütközői vannak, amelyek a főéit támiasztó alkatrésszel a főéi élvo­nalának síkjában érintkeznek. 80 4. Az 1. igénypont szerinti élágyazás ki­viteli alakja, amelyre az jellemző, hogy az él központos helyzetét biztosító rész vályualakú kivágással készített lemez, amelynek előnyösen oly legömbölyí- 85 tett, vagy élezett szélei vannak, hogy az éllel érintkezés csak egy pontban jöhet létre. 5. Az 1. igénypont szerinti élágyazás ki­viteli alakja, amelyre az jellemző, hogy 90 az él központos helyzetét biztosító rész az él nyomását felvevő alaphoz képest állítható ós esetleg az alaplemez mind­két végén van. 6. Az 1., vagy 5. igénypontok szerinti él- 95 ágyazás kiviteli alakja, amelyre az jel­lemző, hogy íiz élnyomást felvevő alaplap és a központosító alkatelem egy darabból álló, például L-, vagy U-alakú rész. 100 7. Az 1—6. igénypontok szerinti élágya­zás kiviteli alakja amelyre az jel­lemző, hogy az élnyomást felvevő alaplapban a főéire merőleges irány­ban ós a főéi felfekvési terjedelmében 105 megszakított hasítékok vannak, ame­lyekbe az alaplapot támasztó él nyúlik és amelyeket az alaplapra erősített, ez utóbbi élnek felfekvési felületet adó lemezek takarnak. 110 8. A 2., vagy 3. igénypont szerinti él­ágyazás kiviteli alakja, amelyre az jellemző, hogy az élnyomást felvevő alaplapot támasztó éltestben a főéi fel­fekvési terjedelmében, az alaplap fel- 115 vételére kivágás van, amelynek kél

Next

/
Thumbnails
Contents