117340. lajstromszámú szabadalom • Nem vakító, zárt világítótest

Megjelent 1937. évi december hó 1-én. HAGYAK KIRÍLY1 ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117340. SZÁM. Il/d. (VlI/h.) OSZTÁLY. — L. 7066. ALAPSZÁM. Nem vakító, zárt világítótest. Luster- und MetallwarenfaTbrik Alois Pragan & Brúder Gesellschaft m. b. H. cég-, Wien. A bejelentés napja 1936. évi március hó 27-ike. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi április hó 12-ike. A technika állása szerint nem vakító világítótesteket következőképen készítettek : szóró üvegből álló gömböket alkalmaztak, amikor is a helyiségben a fény 5 eloszlása egyenletes volt, tekintet nélkül a különleges kívánalmakra; két üvegburát alkalmaztak, melyek egyike reflektorként, másika pedig ernyőként hatott, de ennél a megoldásnál vagy az ernyőzés, 10 vagy a fénykihasználás volt tökéletlen ; ismeretesek olyan világítótestek is, amelyeket reflektor és részben közönséges, részben tej üvegből álló alsó rész alkot, de ezek az izzólámpát vagy nem burkolják be 15 teljesen, hanem csak oldalt fedik el és a közvetlen fényt függőleges irányban szórás nélkül, vagyis vakítóan engedik át, vagy pedig az izzólámpát oldalt és alul teljesen tejüveg burkolja, ami a fénykihasználást 20 nagymértékben hátrányosan befolyásolja; alkalmaztak már három vagy több üvegrészt is, melyek közül az egyik reflektor és a többi egymásban elhelyezett vagy egymásmelleit alkalmazott üvegrész vakí-25 tás elkerülésére és jó fényeloszlás létesítésére való, de ezeknél a fénysugaraknak több üveg- és légrétegen kell áthatolniok, úgyhogy fény veszteségek következnek be ; végül használtak már olyan ernyőket is, 30 amelyeknek egyes részei homályosak voltak, ezeknél azonban a tejüveg kis szóróképessége következtében a vakításmentesség nem volt megvalósítható. A találmány olyan világítótest, amely }5 reflektorból és alsó, egységes zárórészből áll a reflektorhoz csatlakozó, lényegileg vízszintes, közönséges üveg szélrésszel, hengeres vagy hengerszerű köpenyfelülettel és bemélyített fenékfelülettel, amelynél a köpenyfelületet a találmány értei- 40 mében közvetlenül szóróképesre készítjük. A találmány szerinti világítótestnél a fényforrás kibocsátotta sugarakat egyrészt a reflektor a megvilágítandó helyiségrész felé irányítja és ebből a célból a 45 sugaraknak csak közönséges (nem homályos) üvegrészeken kell áthatolniok, másrészt a közvetlen sugarak részint átlátszó, részint homályos felületeken hatolnak át, amelyek a leírt elrendezés következtében 50 azt eredményezik, hogy a szemlélő a fényforrást magát nem látja. A középrész hengeres, parabolikus vagy hasábalakú, vagy pedig tengelyirányban gyengén szűkülő, tehát csonkakúp, vagy gúlaalakú 55 lehet és olyan világítótestet létesít, amely nemcsak lefelé, hanem oldalt is jó fényelosztást biztosít, viszont ennek a résznek szóróképes üvegből való készítése a vakítást megakadályozza. Az ismert világító- 60 testekkel szemben amelyekben behelyezett gyűrűk vagy másefélék vannak, a találmány szerinti világítótest fényáteresztő képessége jóval nagyobb, minthogy a fénysugaraknak mindenütt, tehát 65 a köpenyfelületben is csak egy üvegréter gen, egyszeri töréssel kell áthatolniok. Ezzel szemben az említett ismert megoldási alakoknál a fénysugaraknak először a behelyezett gyűrűn, azután az elkerül- 70 hetetlen légrésen, majd a külső burkolaton, mindegyik esetben töréssel, tehát fényveszteséggel kell áthatolniok. Lényeges egyszerűsítés az is, hogy a