117337. lajstromszámú szabadalom • Távolbalátóvevőberendezés közbenső frekvenciás erősítővel

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BffiÓSÁÖ SZABADALMI LEIRAS 117337. SZÁM. VlI/j. OSZTÁLY. L. 7040. ALAPSZÁM. Távolbalátó vevőberendezés közbenső frekvenciás erősítővel. C. Lorenz Aktiengesellschaft, gyári cég Berliii-Tempelhof. A bejelentés napja 1936. évi február hó 11-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi március hó 18-ika. Távolbalátó képeket drótnélküli úton általában ultrarövid hullámokkal viszünk át és a vevő oldalán közbenső frekvenciás eljárást alkalmazunk. A jelenleg Német-5 országban használatos képpontszámoknál a legnagyobb modulációs frekvencia 500.000 Hertz. A közbenső frekvencia általában 1,000.000 és 1,200.000 Hertz között váltakozik, ami aránylag közel 10 van a képfrekvenciához. Ennek következ­ménye, hogy a távolbalátott képnek vilá­gos vonala (tehát világos tartós vonalra kivezérelt adó) a vételnél nem folytonos világos vonalnak, hanem egyes pontokból 15 összetett vonalnak látszik. Ez azért van, mert kifogástalan egyenirányítás már nem lehetséges, mivel az egyes képjel az átvivő­jelnek csak kb. két félhullámából áll. E hátránnyal szemben javítások érhetők 20 el oly közbenső frekvenciák használatával, amelyek pl. ötszörösei a ma használatosak­nak. Ennek azonban megvan az a hátránya, hogy a vevő közbenső frekvenciás része rendkívül könnyen sugároz. Ennek követ -25 kezményei másfajta képeltorzulások, mivel ily nagy képpontfrekvenciáknál a vevőszerv legtöbbnyire katódsugárcső, mely nagyon érzékeny mindenféle zavarra. E hátrányok elkerülése végett a talál-30 mány értelmében a közbenső frekvencia egyenirányítását a Braun-féle csőben végez­zük, mely ismert módon feljegyző szerv és a közbenső frekvenciát a vevő beme­neti körétől távoltartjuk. A közbenső 35 frekvenciát, pl. távol lehet tartani a be­meneti körben lévő zárókörrel és vagy a kimeneti kör és a Braun-féle cső árnyéke, lásával. A rajz a találmány kivitelére alkalmas kapcsolást ábrázol. 4C A vevőantenna a (D) ultrarövid hullámú dipól. A vevőben vannak az (1, 2) és (3) csövek. Az (1) cső keverésre és egyen­irányításra való. A (2) és (3) csövek erő­sítik a közbenső frekvenciát. Feltételezzük, 45 hogy a közbenső frekvenciát ismert módon a Braun-féle cső egyenirányítja. A lebeg­tetőt (4)-el jelöljük. Az (1, 2, 3) és (B)­csövek között vannak az (5, 6) és (7) sáv­szűrő körök. A vevőkészülék el van látva 50 a szaggatott vonallal jelölt (8) árnyékolás sal. A berendezésnek eddig leírt része isme­retes. A berendezés a találmány értelmé­ben a vevőkészülék bemeneti körében lévő 55 (9) zárókörrel van kiegészítve. E zárókör a vevőkészülék közbenső frekvenciájára van hangolva. A közbenső frekvenciájú áram a (B) csőben is folyik, mivel azt ott egyenirányít- 60 juk. Ez minden további nélkül lehetséges, mivel a (B) cső éppen úgy vezérelhető, mint bármely anódegyenirányító. Mint­hogy a (B) cső a tulaj donképeni nagy­frekvenciájú erősítőtől általában el van 65 különítve, könnyen lehetséges, hogy a közbenső frekvenciájú áram egy része a vevőkészülék bemeneti körébe jut és ezáltal a kép eltorzul. Habár az (1) egyenirányító­cső ultrarövid hullámra van hangolva, 70 mégis elegendő közbenső frekvencia folyik

Next

/
Thumbnails
Contents