117302. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lysergsavhidrazid előállítására
MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSÁ8 SZABADA LiMI LEÍRÁS 117308. SZÁM. Iv/h/a. (IV/h/l.) OSZTÁLY. — C. 4877. ALAPSZÁM. Eljárás lysergsavhidrazid előállítására. Chemische Fabrik vormals Sandoz cég1 Basel. A bejelentés napja 1936. évi szeptember hó 30-ika. Svájci elsőbbsége 1935. évi december hó 11-ike. Az. utóbbi években lefolytatott vizsgálatokból kitűnt, hogy az anyarozs (seeale eornutum) valamennyi eddig ismert alkaloidájából vizes vagy alkoholos alkáliá-5 val végzett hasítás útján CusHkíÜsNí savat, illetve ennek CieHirONs amidját lehet előállítani. Az amidot felfedezői, Smith S. és Timmis G. M. (Journ. Chem. Soc. 1932, 763) erginnetk, a szabad savat 10 pedig Jacobs W. A. és Craig L. C. (Natúré, London, 133, 579, 1934. évf.) lysergsavnak nevezték. A valamennyi anyarozsalkaloidára nézve közös, jellegzetes színreakciókat, pl. a vaskloridtartalmú 15 jégecetben tömény kénsav hatására fellépő pompás kék színt (Keller-féle reakció), illetve alkoholos p-dimetilamidobenzaldehidoldattal a tömény kénsavval végzett alárétegezéskor kapott lilásvörös 20 színt (Van TJrk-féle reakció) a közös jellemző alkatrész, a lysergsavmaradék okozza. A természet az összetett anyarozsalkaloidákat úgy építette fel, hogy a lysergsavat egyszerűbb ismert vegyüle-25 tekkel, így prolinnal, 1-fenilalaninnal, izobutirilhangyasavval, piroszőlősavval kapcsolta össze. Így az ergotoxint, illetve az ergotinint erginné, prolinná, 1-fenilalaninná és izobutiril-hangyasavvá sikerült 30 felbontani (Jacobs W. A. és Craig L. 0.. Journ. Americ. Chem. Soc. 57, 383, 1935. évf.; Journ. Biol. Chem. 68, 595, 1935. évf.). Az anyarozsalkaloidák összetett volta azzal a következménnyel jár, hogy vegy-85 szerek hatására esiaknem mindig a vegyület messzemenő felbomlása következik be, és hogy ennek megfelelően az egységes bontási termékeknek mindig csak csekély törtrészét kaphatjuk meg. Az alkaloidák lysergsavmaradéka aránylag ál 40 landó a lúgokkal szemben, úgyhogy a lysergsavat, illetve amid ját mint első nagyobb alkatrészt az anyarozsalkaloidák lúgos hidrolízisénél aránylag jó termelési hányaddal lehetett megkapni. Mindezek 4,r> ellenére a lysergsavhozam a hidrolízis legkedvezőbb lefolyása mellett, a legjobb esetben is elméletileg csak 35—30%. Minthogy a Jysergsav előállításához kiindulási anyagként felhasznált alkaloidák 50 rendkívül költségesek, az ezzel az anyaggal folytatott analitikus és szintetikus kísérletekre tekintettel, fontos volt olyan eljárást találni, mely lehetővé teszi, hogy a lysergsavat vagy valamely alkalmas 55 származékát az alkaloidákból simán és jó termelési hányaddal lehessen előállítani. Azt találtuk, hogy ha a lysersav alkalmas származékait hidrazinnial hozzuk 60 össze, akkor jó termelési hányaddal kaphatunk lysergsavhidrazidot. A lysergsavhidrazid előállításához kiindulási anyagul pl. a lysergsav eszterei és amidjai, valamint különösen az anyarozs lysergsav- 65 tartalmú alkaloidái alkalmasak; a hidrazid előállítására akár tiszta anyarozs- • alkaloidákból, pl. ergotaminból, ergo toxinból, ergotamininból, ergotininból, ergobazinból, stb., akár pedig nyers alka- 70 loidákból és ezek keverékeiből indulhatunk ki. , A lysergsavhidrazid előállítására, a lysergsav alkalmas származékait hidrazinhidráttal, visszafolyatás közben, elő- 75 nyösen 80—118°-ra melegítjük; gyakran
