117283. lajstromszámú szabadalom • Kombinált Siemens-Martin- és villamoskemence

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ& SZABADALMI LEÍRÁS 117283. SZÁM. Xll/e. OSZTÁLY. — W. 6668. ALAPSZÁM. Kombinált Siemens-Martin- és villamoskemence. WeigL Ernő kohómérnök, Diósgyőr. A bejelentés napja 1936. évi december hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1936. évi március hó 28-ika A találmány kombinált Siemens-Martin és villamoskemence. Már javasoltak oly acélgyártó berendezéseket, melyek egyesítik a Siemens-5 Martin-kemencét és az ívfényes villamoskemencét. E kemencéknél a Siemens-Martin-kemencék szerkezetéhez hasonló kemencék boltozatába (tetőzetébe) a betétanyag beolvasztása és frissítése után a 10 villamos áramot vezető elektródákat vezettek be, hogy az acél kikészítését villamos árammal lehessen végezni. E szerkezetek az elektroacélnak megfelelő minőségű acél előállítási költségei-15 nek csökkentésére irányuló törekvésnek köszönhetik keletkezésüket. Azt találták ugyanis, hogy a betétanyagot nem kell villamos-kemencében beömleszteni, hanem a beolvasztás más, ismert módon sokkal 20 olcsóbban történhet. A villamos áram kizárása a beömlesztési szakaszból annál inkább is indokolt, mert az áramszükségletnek kb. 75%-át a beömlesztés igényli és csak kb. 25%-át a finomítás. 25 így tehát már takarékossági szempontból is indokoltak azok az ismert javaslatok, melyek szerint a beömlesztés Siemens-Martin-kemencében, az előfrissített, megömlesztett acél kikészítése pedig villamos 30 árammal, villamos-kemencében történik. Az így dolgozó kemencék azonban eddigelé az iparban nem tudtak meghonosodni, mert a javaslatba hozott zárószervek nem számoltak a kemence öm-35 lesztőterében uralkodó hőmérsékleti és huzatviszonyokkal. Itt a kikészítés alatt lehetőleg redukáló légkört kell fenntartani és semmi esetre sem szabad a kemencén levegőnek vagy gáznak átáramlania. Az eddig ismert berendezéseknél ugyanis 40 az elzárószerveket, főleg ajtókat, vagy pedig tűzálló anyaggal bélelt vízzel hűtött kereteket (falakat), a kikészítés megkezdése előtt, a tűzfejek és a tüztér közötti térbe vezették. Az ömlesztőtér közvetlen 45 közelében azonban tudvalevőleg a legmagasabb hőfok uralkodik és ezért az elzárószervekként javasolt ajtók, tűzálló keretek stb. a velük szemben támasztott követelményeknek egyáltalában nem tud- 50 tak megfelelni. Ha ugyanis tűzálló anyaggal falazták ki őket, a gyakori hőmérsékletváltozás folytán csakhamar megrepedtek és tönkrementek ; ha pedig hőmérsékletváltozások- 55 kai szemben kevésbé érzékeny anyagokkal falazták ki azokat, akkor az ömlesztőtérben uralkodó magas hőfokoknak csekély tűzállóságuk folytán, nem tudtak ellentállni. Mindkét esetben, rövid idő múlva tönkre- 60 mentek. További hátrány volt, hogy az ömlesztőteret már kezdettől fogva nem zárták eléggé tömítően, úgyhogy a villamos kikészítés alatt jó redukáló légkör nem állott rendelkezésre. 65 Tekintettel a tüzfejekben és a hőtárolókban uralkodó nagy huzatokra, melyeket a hőtárolók magas hőmérséklete és a fennálló .szintkülönbségből folyó felhajtóerő még fokoz, az ömlesztőteret igen tömi- 70 tetten kell elzárnunk légbeáramlás ellenében, ha azt akarjuk, hogy a redukáló salak a kemencében állandóan megmaradjon.