117265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás élő szervezetekben meghatározott idegen proteinek bontására specifikusan alkalmas hatóanyagok előállítására

MAÖYAR KIRÁLY SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 117265. SZÁM. IV/h/55. OSZTÁLY. — JEL. 9738. ALAPSZÁM. Eljárás élő szervezetekben meghatározott idegen proteinek bontására specifikusan alkalmas hatóanyagok előállítására. Hendry Connell Research Foundation Limited cég-, Kingston, Ontario (Canada), mint Hendry C. Conell Kingston, Ontario (Canada) jogutódja. Pótszabadalom 115947. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1936. évi február hó 29-ike. Kanadai elsőbbsége 1935. évi szeptember hó 9-ike. A 115947. sz. szabadalomban olyan új gyógyászati hatóanyagot és ennek előállítására vonatkozó eljárást ismertettünk, mely specifikusan az állati testben lévő 5 új képződmények vagy idegen protein elbontására alkalmas. Az eljárás lényege az, hogy olyan idegen proteint, amely ellen specifikus hatékonyságú gyógyanyagot óhajtunk létesíteni, eredeti vagy hígított, 10 vagy elosztott állapotban táptalajul használunk proteolitos mikroorganizmusok tenyésztésére, mely tenyésztést célszerűen 37° körüli hőfokon végzünk. A táptalajban lévő protein elbontásának befejezté-15 vei — amiről mikroszkopikusan szerezhetünk meggyőződést — rendszerint 24 órát meghaladó, pl. 24—48 órányi időszak után az összes anyag olyan folyadék lesz, melyben a sejtek váza, a zsírok és a 20 mikroorganizmusok lebegnek. Ezt a maszszát centirfugáljuk s ezáltal különböző rétegekre osztjuk fel; a felső réteg tartalmazza a zsírokat, a középső réteg az áttetsző folyadékot, az alsó réteg pedig a 25 szilárd anyagokat, nevezetesen a mikroorganizmusokat és a sejtek vázát. A középső réteg áttetsző folyadékát elkülönítjük és pl. szűréssel, pl. Berkefeldszűrőn való szűréssel sterillé tesszük. Ez 80 az élőtestbe bevezethető szűrt steril folyadék tartalmazza a specifikus hatóanyagot. Ha a folyadékot nem használjuk fel rögtön, hidegen kell tárolni, mert magasabb hőmérsékek a hatékonyságot gyorsan csökkentik. A jelen találmány a 115947. sz. szaba- 35 dalomban ismertetett és a fentiekben röviden vázolt eljárás egy válfajára s az eljárással termelhető hatékony anyagra vonatkozik. Ámbár általában előnyösebb, ha a 40 tenyésztendő mikroorganizmusok nem patogének, sok esetben beigazolódott, hogy bizonyos mérvben patogén mikroorganizmusok olyan hatóanyagot termelnek, mely a tekintetbejövő különleges 45 proteinnel szemben annyival hatékonyabb, hogy ez a fokozott hatékonyrág háttérbe szorítja a patogén hatás hátrányát. A használható mikroorganizmusok példái gyanánt a B. subtilis-t, 50 prodigiosis-t, histolyticus-t és proteus-t említjük meg. Nemcsak egyetlen mikroorganizmust, hanem két vagy több mikroorganizmust együttesen is tenyészthetünk. Az eddigi vizsgálatok arra utalnak, hogy 55 ha magának a gyógykezelendő egyénnek testéből vesszük az idegen proteint tartalmazó anyagot s ezt használjuk táptalajként a specifikus hatóanyag előállítására, az így termelt hatóanyag specifikusabb 60 hatású lesz az idegen proteinnel szemben, mint hogyha olyan hatóanyagot használnánk gyógykezelésre, melynek előállításánál tápanyagul ugyanolyan típusú, de más egyénből származó proteint alkalmaz- 65 tunk, vagyis másként mondva, készletben lévő hatóanyagot használtunk volna. Sok esetben természetesen készletben lévő