117261. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelzőberendezés

ki legyen oltva ós a sugárirányt meghatározó feszültségeket a sugárzás megindulása előtt vezessük az eltérítő lemezekhez. A sugárzás ezután egy pillanat alatt 5 megindul és a kívánt kisülést hozza létre. Ezután a sugár más kapcsolások létesítésére használható. Ez az eset foroghat, fenn pl, a 7. ábra szerinti érintkezőszerkezet-1)011, ahol a hat (SN) zsinórvezetékhez tar-10 tozó érintkezők a rajzon látható módon vízszintes f énisávok és a zsinórvezeték két vezetékága az 5. ábra szerinti (SN1) és (SN2)-höz hasonlóan két egymáis mögött elhelyezett fémsávval kapcsolódik. Az 15 (El), illetve (E2) kontaktusoknak függőlegesen elhelyezett fémsávok felelnek meg. amikor is két egymás mögött levő sáv egy (El), illetve (E2) érintkezősornak felel meg- Minden egyes ilyen sáv-20 párhoz egy előfizető-vezetéket kapcsolunk. Ennél a szerkezetnél magában a csőben sokszoros mezőit kapunk. A 8. ábra szerinti berendezésnél másik lehetőséget használunk ki, hogy két érimt-25 bezőt a. sugár segítségével vezérelhető elektronszakasz létesítésével kapcsoljunk. A (K) cső ernyőjén ebben az esetben egymástól elszigetelt (EL) érintkezők vannak és ez érintkezők mindegyikéhez a 30 (TY) Thyratron-típusű cső két rácsa csatlakozik, amelyek köziil az egyik olyan elektródák csoportjához csatlakozik, amelyeknek katódái zsinórvezeték egyik vezetékágával bapcsalódnak, a. másik rács 35 pedig megfelelő módon olyan csoportihoz tartozik, amelyben a katódák a zsinórvezeték másik vezetékágával kapcsolódnak. Két egymással összekötött rácshoz két egy-egy (Al, A.4) előfizető-készülékkel 40 kapcsolt anóda tartozik. A 8. ábra olyan kapcsolás példáját is feltünteti, amelyben az elektronsugarat impulzusokkal vezéreljük. Az (SP) vezérlő- vagy eltérítőlemezekhez (Cl) -mrítőt kapcsolunk. E 45 sűrítő egyik lemeze áramforrás pozitív farkával kapcsolódik, másik lemeze pedig rendes körülmények között megszakított (1) reléérint kező közvetítésével az áramforrás negatív sarkával függhet 50 össze. A (C.1) sűrítővel párhuzamosan az utóbbihoz viszonyítva kicsi másik (C2) sűrítő az (R) ellenállással sorban a (2) reléérintkező révén kapcsolható be, amely utóbbi nyugalmi helyzetében a sű-55 rítőt és az ellenállásit rövidre zárja. Ha az (1) érintkező egy pillanatra zárul és azután nyugalmi helyzetébe tér visisza, akkor a (Cl) sűrítő és az (SP) vezérlőiémezek olyan f elszül tségre töltődnek fel, amely a katódasugarat a kiindulási hely- 60 zetbe állítja be. Ha ezután a (2) érintkezőt, pl. az érkező választóimpulzussal működtetjük, úgyhogy az baloldali helyzetébe kerül, akkor a (Cl) sűrítő töltésének egy része a (C2) sűrítőre jut és az eltérítő- 65 lemezek feszültsége egy fokkal csökken, Ha a feszültségeket és kapacitásokat célszerűen választjuk meg, akkor választóimpulzusokkal elérhetjük, hogy a sugár pontosan az egyik érintkezőtől a szomszé- 70 dos érintkezőig mozdul el. Két egymásután következő impulzus között a (C2) sűrítő a (2) érintkezőn át annak jobboldali helyzetéiben kisül. Aszerint, ahogyan a (C2)-ön át történő kisülések után a (Cl) 75 sűrítő feszültsége csökken, a feszültségváltozás minden impulzusnál csökken, amire a berendezés alkatrészeinek méretezésénél figyelemmel kell lenni. A találmány értelmében a katóda&uga- 80 rat arra is felhasználhatjuk, hogy az öszszekötendő érintkezők között más módon hozzunk létre és vezéreljünk kisülést. Az elektronsugárzás hatása alatt álló felület tudvalevően szekundér elektronokat bo- 85 csát ki. Ez a körülmény a találmány értelmében olymódon használható ki, hogy a katódasugarat az egyik érintkező felé irányítjuk, a másik érintkezőt pedig iigy helyezzük el, hogy a szekundér elektronok 90 arra jussanak, amikoris az első érintkező anyagának célszerű megválasztásával, valamint alkalmas kölcsönös elhelyezéssel, végül a két érintkező előnyösen megválasztott alakjával az adók között, folyó sze- f>5 kun dér elektronáram olyan erőssé tehető, hogy a két érintkező között felhasználható kapcsolódás jön létre. Az az elektron szakasz, melynek segítségével pl. az 1—4 ábrán feltüntetett kap- 10( csolási vázlat szerinti összeköttetést létesítjük, különböző kialakítású lehet. Pl. az elektroncső ráccsal szerelhető fel, amely miután az elektronsugarat a kívánt érintkező felé irányítottuk, az áram erősségát uv a közönséges háromelektródájú csövek módjára vezérli, amikor is az egyik előfizető-készülék a ráccsal és katódával, a má sík pedig a számára- alkalmazott anóda módjára ható érintkezővel és a ka- lt( tódával kapcsolódik. Ennél a szerkezetnél érősítőhatással megszüntethetjük azt a csillapítását, amelyet pl. a 4. ábra szerinti szerkezetben a sugár nagy ellenállása okoz. Ennek a berendezésnek azonban az tl. a hátránya, hogy csak az egyik beszédirány számára szerkeszthető, úgy hogv