117261. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelzőberendezés

létesített feszültség meggyorsítja és össze gyűjti a katódából kiinduló elektronáramot, úgyhogy annak egy része elmegy az anóda mellett ós az ernyőre jut. Az 5 elktronsugarat ismert módon magassági és oldalirányban vezéreljük és a vezérlő berendezést a két (SP) eltérítőlemez szem lélteti. A szükséges négy eltérítőlemez helyett az ábrán egyszerűség kedvéért (0 csak kettőt tüntettünk fel. Az (S) adó és az egyik [például (Ml)] vevő közötti összeköttetés létesítésére az, (S) adó olyan áramlökéseket vagy impulzusokat küld. amelyek az (SP) eltérítőlemezeken olyan 15 feszültségeket hoznak létre, hogy a sugár az ernyőnek ama érintkezője felé irányul, amely az (Ml) vevővel kapcsolódik. A?, adóról jövő impulzusok pl. úgy vezérelhetik a sugár mozgását, amint azt a 8. ábrán 20 feltüntetett berendezéssel kapcsolatosan a továbbiakban leírjuk. A katódasugár fokonkénti mozgását úgy is létrehozhatjuk, hogy az eltérítőlemezeken fokozatosan változtatjuk a feszültséget. Az impulzusok 25 ujjtárcsa közönséges impulzusai lehetnek. A választójelek oly áramokból is állhatnak, melyeknek egy vagy több meghatározott frekvenciája van. Ebben az esetben a csövet olyan eszközökkel szereljük 30 fel, melyek olyan kialakításúak, hogy a kibocsátott váltóáram frekvenciája az eltérítőlemezeken megfelelő számú feszültségimpulzust hoz létre, amelyek a sugárnak meghatározott mozgását okozzák. 35 Tehát meghatározott frekvencia a sugár meghatározott számú szakaszos elmozdulásának felel meg. Az elektronsugár ebben az esetben érintkezőkar módjára hat. amely az összeköttetést, létesíti és fenn-40 tartja. A találmány értelmében a katódasugáresövet híváskeresőül is használhatjuk. A 2. ábra olyan jelzőrendszert tüntet fel, amelyben két (Ks) és (Kv) katódasugár +5 cső a katódáknál az (SN) zsinórvezeték révén kapcsolódik, amikoris a (Ks) cső a híváskereső, a (Kv) eső pedig a vezetékválasztó. A (Ks) csőben az érintkezők (Sl—S4) adókkal, a (Kv) csőben pedig az 50 érintkezők (Ml—M4) vevőkkel kapcsolód nak. Ha pl. az (Sl) adónak az (M4) vevővel kell kapcsolódnia, akkor (Sl)-nél, éppen úgy, mint az ismert távbeszélőrendszeréknél, a hallgató leemelésével az elő 55 flzelő berendezésénél az áramkört zárjuk és a vezet,éket olyan feszültség alá helyezzük, amely a (Ks) csőben annak az érintkezőnek felel meg, amellyel az (Sl) adó kapcsolódik. Elérhető mármost, hogy ugyanez a feszültség a központban, pl. 61 elektroncsövek révén üzembe hozza azokat a berendezéseket, amelyek a (Ks) csőben a katódasugár kereső mozgását létesítik, amely mozgás esetleg" folytonos is lehet, amikoris a sugár az érintkezőkön aö valamely telefonautomata-rendszerben alkalmazott mechanikai híváskereső érintkezőkarjához Jhasonlóan önmagában ismert módon mozog. Például: elektroncső rácsán levő feszültség olymódon 70 hat, hogy a cső oszcillátort helyez üzembe, mely a sugár eltérítő mozgásához a billenőfeszültség adja. A sugár ilymódon az érintkezőkön mozog. Mi helyt a sugár a (Ks)-ben levő, (Sl)-gyel 75 összekötött érintkező felé irányul, az előfizető-berendezés áramköre olyan áramot létesít, amely pl. az előfizető-berendezésben lévő ellenálláson át feszültségesést okoz, amely pl. valamely elektroncső rá- 80 csan lévő előfeszültség eltolásával az oszcillátorból eredő feszültséget fojtja. Ezáltal tehát a sugár nyugalomba jön, továbbá (Sl) és (Sn) kapcsolódik egymással. A felhívó adó tehát az (Sn) szinórve- 8f> zetékkel kapcsolatba jutott. Mármost az (Sl) adóból kiinduló áramlökések vagy impulzusok a (Kv) csőben levő vezérlő vagy eltérítő lemezeket működtetik, úgyhogy a sugár ebben a csőben ama érint- 90 kező felé irányul, amellyel a kívánt vevő kapcsolódik, ami összeköttetést létesít az (Sl) adó és (M4) vevő között. A 3. ábra olyan kapcsolási vázlatot tün tet fel, amelynél a (Kd) katódasugárcsőben 95 két különböző rendeltetésű sugár van. Az egyik sugár keresőmozgást végezhet aiz ös-zes érintkezőkön, a másik sugár pedig a választót alkotja. A részint adóként, részint vevőként ható (A1—A4) előfizető- 100 telefonállomások tehát ugyaúgy összeköthetők egymással, miként a 2. ábra szerinti berendezésben a többszörös adó- és vevővezetékekkel létesítjük az összeköttetést. Ha pl. az (A2) állomást (A3)-mal kell ösz- 105 szekötni, akkor a kereső sugarat a.z (A2)höz tartozó érintkezőre állítják be, mire a választósugár az (A2) kibocsátotta választóimpulzusok révén arra az érintkezőre áll be, amely az (A3) állomásnak fe- 110 lel meg. A fentleírt kapcsolási vázlatokban a vezetékeket mint egyesdrótokat tüntettük fel, a visszavezetés pedig az adók és vevők földelése révén történik. A gyakor- 115 lati kiviteli alakoknál a vezetékeket általában kétdrótúra készítjük és miként a