117253. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló téglák habarcsmentes falazására, közbehelyezett fémlemezekkel
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117253. SZÁM. VlII/a. OSZTÁLY. — M. 10903. ALAPSZÁM. Eljárás tűzálló téglák habarcsmentes falazására, közbehelyezett fémlemezekkel. Österreichisch Amerikanische Magnesit Aktiengesellschaft Radeiithein (Ausztria). A bejelentés napja 1936. évi november hó 17-ike. Ausztriai elsőbbsége 1936. évi március hó 11-ike. Ha tűzálló téglából olyan falazatot készítenek, mely nem tágulhat szabadon, pl. azért, mert a tűzálló kemencebélésnek merev fémköpenye nem hagy elegendő 5 játékot a hőtáguláshoz, tehát különösen forgó- vagy dobkemencéknél, a téglák lerakásakor tágulási hézagot kell hagyni, nehogy a kemence befűtésekor feliépő nyomás hatására a tégla végek szétmorzsoló lódjanak. E célból már javasolták, a kövek közé olyan vastag kéregpapírcsíkok helyezését, melyek a téglákat a falazáskor egymástól kellő távolságban tartják, a kemence befűtésekor pedig elégnek. Mag-15 nezittéglák falazásánál célszerűnek bizonyult hőtágulási közök létesítése oly módon is, hogy a főhézagokba vaslemezeket helyeztek, melyek a kemence befűtésekor képlékennyé váltak, majd pedig 20 megolvadtak. Ez a módszer azzal a körülménnyel is számol, hogy a magnezittéglákat lehetőleg szárazon kell falazni, miért is általában kötőanyag nélkül, hézagokkal helyezik el azokat, vagy pedig g5 kötőanyagként sajátos, vízmentes habarcsokat (pl. kátrányolaj- vagy lenolajhabarcsot), vagy csupán száraz magnezitport alkalmaznak ; a lemezbetétek folytán, a magnezittéglák, befalazásukkal egy-30 idejűleg, ütközőhézagjaiknál egyúttal össze is ragadnak. A találmáuy célja, hogy meggátolja feszültségek fellépését oly falazat hevítésénél, mely nem tágulhat ki szabadon, 35 tehát főleg forgó- vagy dobkemencék tűzálló béléseiben, boltozatokban, válaszfalakban, stb. E célból a találmánynál a magnezittéglák habarcsnélküli falazásánál alkalmazott vaslemezekhez hasonló, ^ sajátos keresztmetszetű fémlemezek találnak alkalmazást. Az eljárás mindenütt alkalmazható, ahol a tűzálló falazattal nem kerül folyékony fém közvetlen érintkezésbe. A fém mineműségét az a feltétel 45 szabja meg, hogy a fémnek a tűzálló szerkezeti anyaggal magasabb hőmérsékleten sem vegyülnie, sem reá káros hatást gyakorolnia nem szabad. A találmány szerinti eljáráshoz a vas, már alacsony 50 ára miatt is, a legelőnyösebben használható szerkezeti anyag. Fémbetéteknek általában az a hátránya, hogy lassabban lágyulnak, mint ahogy a téglák tágulnak, miáltal a befűtés kez- 55 detén a falazatban mégis feszültségek keletkeznek, melyek a téglakötést lazíthatják. E hátrány kiküszöbölésére a téglákat, a találmány szerint, oly fémbetétekkel tartjuk a hőtágulás kiegyenlítéséhez 60 szükséges távolságban, melyeknek térkitöltése oly módon van megnövelve, hogy a betétek sajtolónyomás hatására összelapulnak, mielőtt még a fém megolvadna. E célbői oly fémbetéteket alkal- 65 mázunk, melyeknek kiemelkedéseit gépi úton, pl. hajlítással vagy csákozással, vagy pedig kézzel, pl. kalapácsolással emelik ki a lemezből. A kiemelkedéseknek sokféle alakja lehet, pl. egyenletesen 70 elosztott dudorok vagy kicsákozott szárnyak lehajtogatásával kapott nyelvek. Legelőnyösebbnek az olyan lemezek bizo-