117247. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémkötések létesítésére

tehát az egymást átlapoló (49, 50) fémszalagok bevezetése után, a (47) ütközőlemezt a 10. ábra szerinti helyzetbe hozzuk, melyben az összekötendő (49, 50) fémszalagok-5 nak a zárószerv előállításához szükséges helyzete egyértelműen van meghatározva, az (58) ütköző is oly helyzetben van, amelylyel a (62) f émszalagmik a zárószerv előállításához szükséges (60) hosszát helyesen 10 állítja be. A (61) bevezető hasítéknak (2. és 3. ábra) (63) fedőlemeze van, amely a (62) fémszalagon rugalmasan felfekvő (64) nyelvként a (15) és (16) szerszámok felé előhúzott. A bevezető hasíték magas-15 sága a (65) és (66) csavarokkal finoman beállítható. A (61) hasítékot alul határoló (67) ellenfal szánkószerűen vezetett és a (68) csavarral állítható úgy, hogy (69) határolófelülete a (15) szerszám (15"") vágó-20 éle alatt pontosan merőlegesen fekszik. A (23, 24) szerszámfejek (11. ábra) (70, 71) határolóélei oly alakúak, hogy a (43, 44) ékek hatásos (72, 73) élei mindig a szerszámokon átmenő (74, 74) ltözép-25 síkban fekszenek. Ily módon a szerszámok egyoldalú igénybevételének elejét vesszük. A (14) szánkót vezető (9) és (10) tokfalak (10. ábra) (76)-nál és .(77)-nél T-alakban áttörtek, ahol is a (9, 10) tokfalak-80 nak (76'), ill, (77') középső szárát határoló falai közvetlenül a (38) tárcsa sík határoló felületeire fekszenek és így ezeket vezetik. A legnagyobb súrlódások helyein célszerűen gördülő csapágyakat rendezünk 35 el; így pl. a (15, 16) szerszámtestek (23, 24) fejeiben (78) görgők rendezhetők el (11. ábra), amelyek a (43, 44) ékek (72, 73) hatófelületein felfekszenek. A (14) szánkón is elrendezhetünk (79) görgőket (12. 40 ábra), melyeknek révén a (38) görbületi tárcsa a szánkót hajtja. A szerkezet a következőképen működik: Amikor a célszerűen tekercsről lefejtett fémszalagot a körülabroncsolandó láda stb. 45 köré úgy fektettük, hogy a fémszalag eleje a tekercsről lefejtett fémszalagot átlapolja, a fémszalagot a (47) ütközőlemez megnyitása után, az (51) bevezető hasíték utján, a 10. ábra szerinti helyzetbe áthelyezzük, 50 ezt követőleg a (47) ütközőlemezt a 10. ábra szerinti helyzetbe hozzuk, amelyben a (48) ütköző az egymást átlapoló összekötendő (49, 50) fémszalagok helyzetét egyértelműen meghatározza. Emellett a (80) 55 ütköző (1. és 10. ábra) gátolja meg a (47) ütközőlemeznek zavart okozó, túl nagy kilengéseit. Ezután az (5) körhagyót anynyira sülyesztjük, hogy a (6) súrlódó kerekek a felső fémszalaghoz szorulnak. A (8) fogantyú működtetésével a felső (50) 60 fémszalagrészt az alsó (49) fémszalaghoz képest eltolhatjuk úgy, hogy a fémszalagabroncsban a kívánt feszültség fellép. A megfeszítés folytán; felszabaduló fémszalagdarabot ismét felcsévéljük, majd a fém- 65 abroncsot a készlettekercsről levágjuk. Ezután a (61) hasítékon át (62) fémszalalgot vezetünk be mindaddig, amíg a bevezetett (62) fémszalag az (58) ütközővel érintkezésbe nem kerül (4. ábra). A (62) 70 fémszalag azonos lehet a fémpántabroncs anyagával. Ez esetben a fémszalagabroncsok előállításánál kieső minden hulladékdarab felhasználható, mert a hulladékdarabok hossza, legalább akkora, mint a záró- 75 szerv előállításához szükséges (60) hossz. A zárási művelet gyorsabbá tételére, fémszalagot külön (81) tekercsről is lefejthetünk (13. ábra). Emellett aránylag lágy és igen szívós szerkezeti anyagot alkalmaz- 80 hatunk, mert általában a fémszalagahroíncsókhoz keményebb és így ridegebb szerkezeti anyagokat szoktak használni. Ezután a (40) fogantyút az 1. ábra szerinti helyzetből az óramutató járásának 85 irányában elforgatjuk. Ekkor a (38) görbületi vagy körhagyó tárcsa (38') éle, melynek távolsága a (39) forgáscsaptól mindinkább nő, a (14) szánkót (3. ábra) és vele a (17, 18) forgáscsapok útján a (15) és 90> (16) szerszámokat a (49, 50) és (62) fémszalagok felé, azaz lefelé mozgatja, miközben a (41, 42) rugók hatása legyőzendő. Közvetlenül ezután a célszerűen sarlóalakú (15"") vágóéi felfekszik a (62) fémszalagra, 95 melyet a továbbimozgás folyamán lenyír. Eközben a (67) ellenfal (68) határolófelülete ellenvágóélként hat. A levágott (60) darab hossza megfelel a zárószerv hosszának, tehát a kétszeres fémszalag szélessé- IOO gének és a négyszeres szalagvastagság öszszegének. A további mozgás folyamán a (15, 16) szerszámok (15', 16') talpai a levágott fémszalagrész szabad (62', 62") szárnyaira fekszenek fel (7. ábra). Még mielőtt ior> a levágott fémszalagdarabnak ez az első alakváltozása végbement, a (29) nyomódugattyú érdes (33) végfelülete ráfekszik a fémszalagkötésre. Azzal, hogy ez utóbbi egyrészt a (82) határolóéi (10. ábra) és a no (48) ütköző közé zárt, másrészt hogy egész felületén /eltekintve a (62) szalag szélességétől az (1') alaplemezen megtámasztott [l. az alaplemez odorszerű (87) kivágásának sokszögű (83—86) határolófelületeity, 115 a fémszalag-köteg helytálló éUienfal vagy