117234. lajstromszámú szabadalom • Amplitudómoduláló

mátor primer tekercselésébe a modulálandó ho'rdfreikvenciát vezetjük. Ha a találmány szerinti szabályozó hatástól egyelőre eltekintünk és ennek meg-5 felelően feltesszük, hogy iá (11) cső (1) rácsa a katódárval szemben állandó potenciálon van. akkor a leírt berendezés úgy működik, hogy az anódváltóáramok, a Ivét (2) rácsra kapcsolt feszültség fázis-10 l>an ellentétes volta miatt, a közös anódáraniágban egymást kiegyenlítik, ha a két (1) ráesőn egyenlő nagy félsz,ültségedc vannak. Ha azonban pl. a (10) cső (I) rácsán nagyobb pozitív feszültség 15 uralkodik, mint a (11) cső (1) rácsán, akkor a közös anódáramkörben a (10) csőből eredő anódváltófeszültség túlsúlyba jut és a párhuzamos rezomanciakörbeai hordfrekvenciájú feszültség lép fel, mely-20 nek amplitúdója a két (1) rács feszültségfcülönbségétől függ. Ugyanez a hatás felléphet akkor is, ha a két cső egyikében levő ízzókatóda emissziójának megváltozása miatt az egyik cső karakterisz-25 tikája eltolódik. Az 1. ábrában feltüntetett kapcsolás többi része úgy dolgozik, hogy az egyik cső ilyen emiisszióingadozásaiit a (11) cső (1) rácsán levő potenciál megfelelő eltolódása hatástalanná teszi. 30 A (17) nagyfreikveneiájÍL erősítő a párhuzamos rezonanciakörben fellépő feszültséget erősíti, ezt a (19—23) elemekből álló berendezés egyenirányítja és a moduláció® frekvenciáktól megszabadítja. A 35 (P) pontban uralkodó potenciál tehát a két cső változó emissziójának megfelelően változik. Ez a potenciál a kompenzációs (24) áramforráson át :a (11) cső (1) rácsához csatlakozik és így e cső erősítését 40 olyképen befolyásolja, hogy a (17) erősítő bemenő feszültségének az emisszióváltozá.s okozta ingadozásai ismét közel teljesen kiegyenlítődnek. Az 1. ábrabeli kapcsolás működése a 2. 45 ábrabeli diagrammon követhető. A diagrammban a (11) cső (1) rácsán uralkodó (ei) feszültség függvényében a (17) nagy frekvenciájú erősítő (e2

) 'bemenő feszültségének változását mutatjuk be. Feltesz-50 szük, hogy a híd egyensúlyban van, ha a (II) cső (1) rácsán (ei') feszültség uralkodik, tehát a párhuzamos 'rezonanciakörben keletkező hordfrekvenciafeszültség 0. A híd nincs egyensúlyban, ha az 55 (ei) feeszültség a fennt megadottnál nagyobb, vagy kisebb, úgy hogy a párhuzamos rezonanciakörben olyan amplitúdójú hordfrekvencia keletkezik, amely az (a, b, c) A7

onal megfelelő ordinátája határoz meg. A két cső egyikének megváltozott 6 emissziós árama mellett más (ei) értékekre van szükség, hogy a híd egyensúlya ismét helyre álljon. Ilyen értékek pl. az (e±") illetőleg (ei'") értékek, melyekhez az (a", b", c") illetőleg (a'", b'", c'") vonalak 6! tartoznak. Ha feltesszük, hogy a (11) eső (1) rácsán a feszültség értéke állandóan (Ei) akkor az egyik cső emisszióingadozásainál a (17) erősítő bemeneti körében a hordfrekvencia amplitúdója, tehát az (e?) 71 feszültség, az (e2

'') és (es'") értékek között ingadozna. Ha azonban a találmány értelmében a (11) cső (1) rácsára oly feszültséget veztünk, amely a kompenzációs (et

) felszültség és a (P) pontban 71 uralkodó (es) feszültség különbségével egyenlő, akkor az (e-/) feszültség lényegesen kisebb mértékben, nevezetesen a (d") és (d'") értékek között ingadozik. Ez könnyen felismerhető, ha az (es) feszült- 8U séget ugyancsak az abseisszán visszük fel. Ez. esteben a jl szög cotangense megfelel az (es) és az (e*) feszültségek viszonyának. Könnyen belátható, hogy az (ek

) fe- 85 szültség változtatásával, tehát a (24) feszültségforrás feszültségéinek befolyásolásával az (©a) feszültség időbeli középértéke beállítható. Ha ugyanis az (ek

) feszültség (2. ábra) nagyságát csökkentjük, 90 akkor a vízszintes1

[3 szög alatt hajló egyenes a (b, c) hídkarakterisztikát az (e®') pontnál mélyebben fekvő pontban metszi, és a híd ennek következtében erre az új munkapontra áll be, vagyis kisebb fe- 95 szültséget létesít, mint. amilyen a 2. ábrabeli (e^') pontnak megfelelne. Ha viszont az (ek

) feszültséget növeljük, akkor az i\j munkapont a (b, c) karakterisztikán az (es') pont fölött fekszik. Tehát 10 a közepes hordamplitudó a kompenzációs feszültséggel, beállítható. A híd egyensúlyának beállítását, más szóval a munkapontnak a híd karakterisztikáján való beállítást olymódon is elvégezhetjük, hogy io. az (es) feszültségnek az (e2

) feszültséghez való viszonyát, tehát a 2. ábráiban a szög nagyságát megváltoztatjuk. Ha, a 2. ábrában a szöget csökkentjük, akkor a hídkarakteriszitiikán a munkapont sülyed, 111 ellenkező esetben, tehát a [i szög növelésekor, emelkedik. A leírt modulációs kapcsolásnak távolbalátó berendezésben való alkalmazáskor célszerű, ha a (10) eső 1 rácsára olyan m modulációs feszültséget vezetünk, mely megfelel a képpontvilágosság váltókomponensének, míg az (et) kompenzációs fe-