117217. lajstromszámú szabadalom • Többsarkú nyomógáz kapcsoló

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁ* SZABADALMI LEIRAS 117217. SZÁM. VH/g. OSZTÁLY. — 8. 16578. ALAPSZÁM. Többsarkú nyomógázkapcsoló. Strauss Richardné szül. Ruppel Frida, Frankfurt a/M., mint néhai Ruppel Sigwart tanár berlini lakos örököse. A bejelentés napja 1936. évi október hó 14-ike. Németországi elsőbbsége 1935. évi október hó 15-ike. Olyan többsarkú nyomógázkapcsolóknál, melyeknél az egyes sarkaknak egymástól független hajtóművük van, az egyidejű kapcsoló mozgás nehézségeket okoz. 5 Ezért külön, járulékos kapcsolóelemeket vagy villamos, illetőleg légnyomásos elreteszelőszerkezeteket alkalmaztak, melyek a kapcsolók szerkezetét lényegesen bonyolultabbá tették. 10 A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a nyomógázkapcsolókkal sorba kapcsolt elrendezésben gyakran alkalmazott megszakító kapcsolókat arra használhatjuk, hogy a teljesítménykapcsolóhelyek 15 számára való külön kapcsolószerkezeteket feleslegessé tegyük. A találmány értelmében az elrendezés olyan, hogy bekapcsolt helyzetben mindegyik kapcsolópólus mozgatható megszakító kapcsolódarabja a 20 hozzátartozó teljesítménykapcsolórészt zárva tartja. Minthogy a megszakító kapcsoló kontaktusai egymással mechanikailag kapcsoltak, az elválasztó kapcsoló összes pólusainak kontaktusai egyidejűleg nyíl-25 nak. Ennek következtében az összes pólusoknak teljesítménykapcsolóhelyei egyidejűleg szabadulnak fel és így szintén egyidejűleg nyílnak, anélkül, hogy az egyes pólusoknak teljesítménykapcsoló-30 helyeit egymással külön kapcsolni kellene. Az erre a célra eddig használt külön kapcsolóelemek tehát megtakaríthatók. A mellékelt rajz a találmány szerinti szerkezetnek példaképem foganatosítási 35 alakjait mutatja. Az 1. ábra többsarkú nyomógázkapcsoló egyik pólusát szemlélteti, melynél a mozgatható (2) kontaktust a hengeralakú (8) pecekkel a (14) bordák kötik össze. A (8) pecek az áramot vezeti. (9) a visszahúzó 40 rugó. Kikapcsoláskor a (10) csövön át a (11) térbe nyomógáz áramlik. A gáz nyomása a (2) kontaktust lefelé mozgatja. A kontaktusrészek különválása után a gáz a (7) nyílásokon át kiáramlik, a (12) 45. lassító terbe és innen a (13) hűtőn át a szabadba lép. Az elektródák egymástól a legkedvezőbb távolságnyira távolodnak el. Ezután, mielőtt még a nyomás csökkent volna és az elektródák újból egymáshoz 50 közelednének, a (15, 20) megszakitási hely nyílik. A fényív rendszerint már az utóbbi megszakítási hely nyitása előtt elalszik. A leírt elrendezés sajátossága abban van, hogy a találmány értelmében a (2) kon- 55. taktus mozgását a (15) kapcsolókés mozgása szabadítja fel. Amikor a kapcsolókés felfelé mozog, akkor a (16) reteszelő emelő felszabadul és azt a (17) rugó kilendíti. A (2) kontaktussal összekötött (8) pecek eoa (16) kétkarú emelőre nyomást gyakorol és utóbbinak oldalirányú kimozdulása után lefelé mozoghat. Minthogy a kapcsoló összes pólusainak kapcsolókéseit azoknak (22) mozgató rúdjai vagy közös tengelyük 65. egymással összekötik, a kapcsolókések kikapcsolása egyidejűleg történik. Ennek következtében az összes kapcsolópólusoknak üreges (2) kontaktusai is egyidejűleg szabadulnak fel, úgyhogy az áram az összes 70 pólusokon kényszermenetűen önműködően szakad meg, anélkül, hogy ehhez külön szervek volnának szükségesek, melyek az egyes pólusok teljesítménykapcsolóhe-