117187. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mozaikelektródák készítésére

M A G YA R KIR Á LY1 SZABADALMI BIKÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 117187. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — R. 6879. ALAPSZÁM. Eljárás mozaikelektródák készítésére. Radio Corporation of America cég1

, New York, mint Hickok Willard H., Bloomíield N. J.-i lakós jog-utódja. A bejelentés napja 1935. évi december hó 16-ika. A. E. Á.-beli elsőbbsége 1934. évi december hó 21-ike. A találmány eljárás olyan ernyők előállítására, amelyek elektroncsövekben, különösen pl. távolbalátási célokra l'ény, energiát villamos energiává átalakító 5 katódasugárcsövekben fényérzékeny lemezek gyanánt alkalmazhatók. Az ismeretes katódasugárcsöveknek rendszerint hosszúkás burájuk van, amelynek egyik végén közvetlen, vagy közvetett 10 fűtésű elektronkibocsájtó katóda foglal helyet. E katódából kilépő elektronokat megfelelő anóda-elrendezés összegyűjti és a cső tengelye mentén irányítja. Az elektronáram így sugáralakot vesz fel, amelyet 15 gyakran primér alaktronsugárnak neveznek. Ez az elektronsugár a csőnek a katódával szembenfekvő végén elhelyezett meghatározott nagyságú felületet megfelelően elrendezett és kombinált elek-30 trosztatikus kitérítőlemezek vagy elektromágneses kitérítőtekercsek segítségével letapogat, amely lemezekhez, vagy tekerk csekiiez megfelelő hullámalakú villamos energiát vezetünk. 25 Az ilyen típusú csöveket rendszerint k, egy vagy több anódafelülettel alakítják ki, amelyekre megfelelő pozitív feszültségeket visznek fel ; ezeknek az anódafelületeknek egyike — különösen bizonyos távolba BO látó adó- és vevőrendszerekhez alkalmas csövekben — • finom huzalú hálóból készült ernyő. E háló huzaljait szigetelik, majd a szigetelt felületet megfelelően kezelik és fényérzékennyé teszik, úgyhogy rendkívül 55 sok, egymástól elválasztott fényvillamoscellábó] álló mozaikelektródát kapnak. Ilyen mozaikernyőket eddigelé sok esetben úgy is készítettek, hogy valamely szigetelő alapzat egyik oldalán parányi fényérzékeny gömböcskéket, vagy részecs- 40 kéket alakítottak ki, a szigetelő alapzat másik oldalát pedig vezetőanyaggal vonták be. Ezzel a kombinációval igen nagyszámú, egyénileg szigetelt, elemi kondenzátor keletkezik, amelyek mindegyike vil- 45 lamos töltés gyűjtésére és tárolására képes. Üzemben az átviendő képet a mozaikernyő felületére vetítik, mikor is az elemi fényérzékeny részecskék mindegyike villamos töltést vesz fel, mimellett mindegyik 50 töltés nagysága az illető különálló fényvillamos felületre eső fény erősségétől függ. A képjelek átvitelekor az elemi kondenzátorok felvette töltéseket — amely kondenzátorok egyik elektródáját az elemi 55 fényérzékeny felületek alkotják, — az előállított sugár semlegesíti, amely olyan vezérlésű, hogy a mozaikfelületet az előre megállapított minta szerint tapogatja le. E berendezés hatékonysága nagy mérték- 60 ben függ az elemi kondenzátorok ama képességétől, hogy azok mennyiben tudják tárolni a rájuk eső fénnyel arányos töltést. Az ilyen típusú mozaikelektróda különböző részei nyivánvalóan különböző vil- 65 lamos feszültségen vannak. Ez a körülmény szekundér elektronáram megindulásához vezet, amely a kisebb töltésű részecskéktől a nagyobb töltésű részecskék felé folyik. Ez az áram nagyfokú torzítást 70 és a részletekben veszteséget okozhat, ha a távolbalátó rendszereknél ilyen típusú mozaikelektródát alkalmazunk. Az ilyen típusú mozaikelektródánál