117162. lajstromszámú szabadalom • Törekrosta

* MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117162. SZÁM. X/a. OSZTÁLY. — 8. 16383. ALAPSZÁM. Törekrosta. Steinbergfer Salamon géplakatos, Tiszabő. A bejelentés napja 1936. évi május hó 15-ike. A találmány törekrosta, jellemezve fűrészfogalakú pályát alkotó lemezekkel, amelyeken hegyesszögalakú kivágások vannak és ezen hegyesszögek határolta 5 lemezrészek felfelé a lemez anyagából fogak alakjában ki vannak hajlítva oly­módon, hogy a fogak az alattok keletkező nyílások egy részét fölülnézetben fedik. A találmány szerinti törekrosta a cséplő-10 gép dobjában összezúzott kalászt olyan gyorsan dolgozza fel, hogy annak fel­halmozódása eleve kizárt és így még a legkönnyebb magok is könnyen, teljes biz­tonsággal a rostán keresztül a magszek-15 rénybe hullanak, tehát magnak a törekbe való kerülése teljes biztonsággal meg­akadályozható. A találmány szerinti törekrosta egyben az alsó tisztítóművet tehermentesíti, mivel 20 az alsó tisztítómű a törekrostán keresztül kevés polyvát kap, tehát magnak a poly­vába jutása teljes biztonsággal elkerül­hető, mivel gyengébb légáram is megfelel, következésképen a legkönnyebb mag is 25 megfogható és a gyüjtőzsákba vezethető. A találmány szerinti törekrosta 100%-os rostálást biztosít, azaz a rostálás mag­veszteség nélkül végezhető. A mellékelt rajz a találmány két példa-30 képen vett megoldási alakját mutatja. Az 1. ábra az első megoldási alak fölül­nézete. A 2. ábra az 1. ábra (C—D) vonala mentén vett keresztmetszet. A 85 3. ábra az 1. ábra (A—B) vonala men­tén vett hosszmetszet és részben oldal­nézet. A i 4. ábra a törekrosta második megoldási alakjának a 3. ábrához hasonló függélyes hosszmetszete és részben oldalnézete. 40 Az 1—3. ábrákon látható első meg­oldási alakot ismertetve, az (1, 2) hossz­rudakat a (3, 4, 5, 6) harántrudak létra­szer űen kötik össze, amelyek együttesen a törekrosta vázát alkotják. Ezen a vázon 45 a (7, 8, 9) vaslemezek cserélhetően rögzí­tettek. A (7, 8, 9) lemezek anyagából a hegyesszögalakú (7a, 8a, 9a) kivágások mentén a háromszögalakú (7b, 8b, 9b) fogak felfelé kihajlítottak. A hegyesszög- 50 alakú kivágások egyik szára a rajzon látható megoldási alaknál a lemezek lejtési irányára merőleges. Az egymást követő sorokban a fogak váltakozva jobbra, ilíetve balra lejtenek, azaz a fogak csúcsai válta- 55 kozva jobbra, illetve balra mutatnak. A fogak síkjának hajlásszögét célszerűen úgy választjuk meg, hogy fölülnézetben a fogak alatti nyílások túlnyomó része fedett, tehát a mag a fogak alatti nyílásokon 60 keresztül könnyen átesik, míg a törek tömörülését a fogak hosszabb éleinek foly­tonos irányváltozása teljes biztonsággal meggátolja. A (7, 8, 9) lemezek lejtős elrendezésűek, 65 melyek együttesen fűrészfogalakú pályát alkotnak (3. ábra). Ezen fűrészfogalakú pályán belül az egyes lemezekből kihajlí­tott fogak hosszabb élei a lemezzel hegyes­szöget zárnak be. 70 A fogak alatti derékszögű háromszög­alakú nyílások egyik befogója a lemez lejtési irányával párhuzamos. A (9) lemez felső széle a (6) keresztrúd

Next

/
Thumbnails
Contents