117118. lajstromszámú szabadalom • Villamos izzólámpa xenont vagy kriptont tartalmazó gáztöltéssel

is arra vali, hogy többszörösen tekercselt izzótest alkalmazása kisburájú izzólámpá­ban nagy előnyökkel jár. 2. Többszörösen tekercselt izzótestek 5 esetében a környező gázoknak átadott energia mindenkor sokkal kisebb, mint egyszeresen tekercselt megfelelő izzótestek esetében, ezért a burafal hőmérséklete is alacsonyabb és ennek folytán viszont kis io burákat alkalmazhatunk. 3. Többszörösen tekercselt izzótesteket kis térszükségletük folytán jobban helyez­hetünk el kis térben, mint az egyszeresen csavarvonalalakúan tekercselt megfelelő 15 izzótestet. A kis bura és többszörösen tekercselt izzóhuzal kombinációja tehát nagy gyakorlati előnyöket eredményez. A bura és az aljzat közötti közbensőtest hengeres vagy kúpos lehet. Hogy a köz-20 bensőtest révén elnyelődő fény mennyi­sége lehetőleg kicsiny legyen, ajánlatos, ha a közbensőtest és a bura közötti össze­kötőhelyet lehetőleg kicsinyre vesszük. Ezt úgy érhetjük el, hogy a közbensőtest 25 alakja csonkakúp, vagy pedig úgy is, hogy a hengeres közbensőtestet ez össze­kötési hely közelében szűkítjük. Ily köz­benső testtel egyúttal azt az előnyt kapjuk, hogy e kisburájú lámpa fényközéphossza 30 a hengeres nyakú és lényegileg szferikus alakú „szabványos" méretű burával ké­szült, azonos watterősségű és konventrált izzótestű lámpa fényközéphosszával egyen­lő vagy közel, azaz +20 °0 eltéréssel 35 egyenlő. Igen előnyös, ha a közbensőtestet átlátszó, vagy át nem látszó üvegből készít j ük. A rajz találmányunk néhány foganatosí­tási példájának vázlatát mutatja. 40 Az 1. ábra kriptonnal vagy xenon­nal töltött izzólámpát mutat hengeres betüremlésmentes közbensőtesttel. A 2. ábra kriptonnal vagy xenonnal töltött izzólámpát mutat oly hengeres kőzbenső-45 testtel, amelynek a burával való össze­kötési helyén betüremlése van. A 3. ábrán kriptonnal vagy xenonnal töltött oly izzó­lámpa látható, melynél a bura és az aljzat közötti közbensőtest csonkakúp, 50 mimellett e csonkakúp kisebbik köralakú végfelülete a bura és a közbensőtest közötti összekötési hely, az aljzat belseje pedig szigetelt. x\ 4. ábrán kriptonnal vagy xenonnal töltött oly izzólámpa lát-55 ható, amelynél a bura és aljzat közötti közbensőtest csonkakúpalakú és amelynek „Swan"-aljzata van. Az 1. ábrán a kriptonnal vagy xenonnal töltött (1) burát hengeres (2) közbenső­test köti össze a (3)Edison-lámpa aljzattal. 60 Az (5) árambevezetőhuzal a központi (4) érintkezőhöz, a (7) árambevezetőhuzal pedig az aljzat (6) oldalérintkezőjéhez csatlakozik. Az (5) és (7) huzalok a (8) és (9) sarkhuzalokban folytatódnak, amelyek 65 többszörösen tekercselt (10) izzótestet hor­danak. Az (1) burát a hengeres (2) résztől (11) rekeszfal különíti el. A 2. ábrán feltüntetett lámpa az 1. ábra szerintitől abban különbözik, hogy itt a 70 hengeres közbensőtesten a bura és a hengeres közbensőtest összekötési helyén (12) betüremlés van, melynek célja, hogy a kisugárzott fénymennyiségnek a köz­bensőtest által elnyelt részét lehetőleg 75 csökkentse. A 3. ábra oly lámpát mutat, amelynek (13) közbensőteste csonkakúp. Az (5) és (7) árambevezetőhuzalok az aljzaton és a központi érintkezőn levő (A), illetve (B) so rögzítési pontoktól kezdve a lapításig (illetve (D)-ig) olvadóbiztosítékokat alkot­nak. Az aljzat belsejét (14) szigetelőanyag szigeteli. Ennek előnye, hogy adott eset­ben mindkét árambevezetőhuzal egyszerre 85 vagy közel egyszerre olvad át és minthogy az aljzat szigetelt, nem kell attól tartanunk, hogy az aljzatban nem kívánatos rövid­zárlati jelenségek mutatkoznak. A 4. ábrán feltüntetett lámpának a bura 90 és az aljzat között elhelyezett csonkakúp­alakú (13) közbensőteste van, (16) aljzata pedig Swan-aljzat. Az árambevezetőhuza­lok ez esetben is olvadóbiztosítékok, még pedig (E)-tól F)-ig és (G)-től (H)-ig. Az 95 aljzat alján vastag (15) szigetelőréteg van, úgy, hogy az (E) és (G) pontok között a távolság még jobban növekedik. A (16) aljzatot a (13) közbensőtesten (17) ragacs rögzíti. 100 Szabadalmi igények: I 1. Villamos izzólámpa, amelynek gáztöl­tése főleg kriptont, xenont, vagy mind­kettőt tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a lámpa burájának űrtartalma 105 cm3 -ekben kisebb, mint a wattszám plusz 25 és hogy e burát az aljzattal közbensőtest köti össze, amely vagy szigetelőanyagból van, vagy a burától elszigetelt elrendezésű és amelynek át- 110 mérője azon a helyen, ahol a burához van erősítve, legfeljebb az aljzat át­mérőjével egyenlő. 2. Az 1. igénypontban védett villamos izzólámpa foganatosítási alakja, azzal 115

Next

/
Thumbnails
Contents