117116. lajstromszámú szabadalom • Gyalogsági gránátvető

2 117116. kis eltolása a lőtávolságra aránylag nagy befolyást gyakorol, az eltolás' folytonos változtatásának mégis jelentékenyen ki­sebb fontossága van. Mivel egy bizonyos 5 pontosság elérésére való tekintettel a gázoktól bizonyos expandálási mértéket követelnek és mivel továbbá a lövedék kiindulási pontjának eltolása a lövegcső torkolati nyílásához túlságosan közel egyéb tO hátrányokat eredményez, az ilyen szabá­lyozást csakis a lőportöltés változtatásá­val kapcsolatban alkalmazták. A találmány oly megoldást ad, amely lehetővé teszi a gázszabályozást igen kü-15 lönböző lőtávolságokra a változtatható gáztér előnyeinek, az alacsony nyomásnak és közepes lőtávolságokra a kellő pontos­ságnak egyidejű biztosításával, még pedig anélkül, hogy a gáznyílások nyitására és 20 zárására valamiféle szerkezetet, amely hát­rányokat eredményez, alkalmazni kellene. A találmány lényegileg azon alapul, hogy a lövedék kiindulási helyzetét a löveg­csőben pl. elcsúsztatható ütőszeg segélyé-25 vei változtathatjuk. E mozgás első szaka­szában a lőtávolságot főleg a gáztér meg­növekedése szabályozza. A lövedék to­vábbi elcsúsztatásánál ennek övezete egy vagy több állandóan nyitott nyílást fel-30 szabadít. Ha a lövedék kiindulási helyzete a lövegcső hátsó részének közelében volt, a lövedék sebessége a nyílások mentén való elhaladása után már nagy és az az időtartam, amelynek folyamán a gázok 35 ezeken a nyílásokon kiáramolhatnak arány­lag kicsiny, ezenkívül a gázok az általuk elvégzett munka folytán némileg le is hűltek. Ennélfogva anyílások hatása arány­lag csekély. 40 Ha ellenben a lövedék kiindulási hely­zete a lövegcsőben az első nyílások közelé­ben volt, a lövedék sebessége kisebb és a nyílások hatása az előbbinél többszörösen nagyobb. Ha végül a lövedék övezete az 45 esetben, ba a lövedék kiindulási helyzetét a lövegcsőben még előbbre toljuk, már az elsütés pillanatának kezdetétől fogva a nyílást, vagy nyílásokat fokozatosan felszabadítja, a teljes lövedék mintegy 50 gázszabályozó szervként ható dugattyút alkot és lehetővé teszi a legrövidebb lő­távolságok elérését. A rajzon a találmány foganatosítási példájának vázlata látható. Az 1. ábrán a g'árnátvető csövét (T), 55 a különböző nyílásokat (Öl, 02, 03) stb., az ütőszeget pedig, amelyet a (V) for­gattyúval előrecsúsztathatunk, (S) jelöli. A lövedék különböző kiindulási helyzeteit a lövegcsőben a (Pl, P2) stb. övezetek 60 határozzák meg. Mint látható, az (Öl) nyílás a lövegcső torkolati nyílásához közelebb fekszik, mint a lövedék övezete, amikor a lövedék a hátsó darabhoz leg­közelebbi helyzetében van. 65 A 2. ábra (K) görbéje a lőtávolságra csupán a lövedék kiindulási helyzetének változtatása révén elért hatást szemlél­teti, még pedig kiindulva abból a helyzet­ből, amelyben a gáztér térfogata a lövedék- 70 nek a lövegcsőből való kifutásánál adódó teljes térfogat 15%-át teszi ki. A (Kö) görbe ugyancsak a kiindulási helyzet vál­toztatásainak hatását mutatja arra az esetre, ha a találmány szerint a löveg- 75 csövön nyílásokat is alkalmazunk, minek folytán a változtatás körzete a 70 m-től 700 m-ig terjedő lőtávolságokat felöleli. Szabadalmi igénypontok : 1. 40—60 mm kaliberű gránátvető, 80 amelyben az elsütés alaptöltés fel­használásával és állandó, a legnagyobb lőtávolságnak megfelelő, közel 43°-nyi magassági szög alkalmazásával tör­ténik, azzal jellemezve, hogy a lőtávol- 85 ság szabályozására egyrészt a gránát­nak a lövegcsőben való kiindulási hely­zetét változtató szervekkel, előnyösen előrecsavarolható ütőszeggel van fel­szerelve, másrészt pedig a lövegcsövön 9 Q olyan gáznyílás van, amely a lövegcső torkolati nyílásához közelebb fekszik, mint a lövedék övezete, amikor a lövedék a hátsó darabhoz legközelebbi helyzetében van. 9 c 2. Az 1. igénypontban védett gránátvető foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a lövegcsövön a torkolati nyílástól különböző távolságokban több nyílás van, amelyeket a lövedék övezete egymásután szabadít fel. J rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents