117091. lajstromszámú szabadalom • Kétirányú átvivő áramkör illetve átvivő berendezés
(AD2) ponthoz kapcsolt] erősítő detektor erősítési teljesítménye és a gyengítő elemek elhagyhatók, ami azonban alig felel meg a gyakorlati követel-5 menyeknek. A 2. ábrában feltüntetett kiviteli alak hátránya, hogy az erősítő detektorok közötti egyensúly az erősítési teljesítmény beállításától és az átvivő csövek használtságától is függ. így tehát 10 az egyensúlyi állapot fenntartása nehezebb. Továbbá rendszerint alkalmasabb, ha a (Bl) pontot az (Al) készülék bevezetési oldalán, mint a kivezetési oldalon rendezzük el, mert ezt a pontot általában 15 más rendeltetési célra (csengetési és zsií.'óráramkörhöz tartozó átvivő erősítési teljesítményének vezérlésére) veszik igénybe. A 3. ábrában az áramkörelrendezést 20 részletesebben tüntettük fel. Csak az erősítő detektor egységet ábrázoltuk, amelyet ismeretes módon például a 4. ábra szerint kéthuzalos átvivővel kötünk össze. A 3. ábra baloldalán a (b) reléérintkező-25 ket tüntettük fel. A relétekeresre még visszatérünk. A bevezetési áramkörök a (TI), iLfotve (T2) transzformátorokhoz, és ezek szekundér tekercsei a (VI), illetve (V2) csövek ráeselektródjaihoz csatlakoz-30 nak. E csövek a kívánt erősítési teljesítmény szerint három- vagy ötelektródos csövek lehetnek. A ráeselőfeszültséget adó közös (GB) áramkör a transzformátorok szekundér tekercseihez vezet. Ez az 35 áramkör túlterhelésnél is a jó megkülönböztetés fennmaradását biztosítja. Ha a (TI) ós (T2) transzformátorokhoz nagyon nagy bevezetési energia érkezik, a szekundéráramkörökben rácsáram keletkezik, 40 amely a kondenzátorból és ellenállásból összeállított (GB) áramkörnek negatív töltést ad. Ha a (TI) transzformátorhoz érkező energia valamivel nagyobb, mint a (T2) transzformátorhoz érkező ener-45 gia, az áramkör oly rácslőfeszültséget ad, hogy a (VI) csőnél van kivezetési energia, míg a (V2) cső működése teljesen megakad. A (VI) és (V2) csövek kivezetési energiája a (T3), illetve 50 (T4) transzformátorokon át az (Rl) és (R2) száraz egyenirányítók áramköreibe jut, amelyek a (DR) differenciális relé tekercseit táplálják. A (DK) relének további két tekercse van, amelyek a (B) relé 55 érintkezőinek átkapcsolása közben a (I)R) relé horgonyát helyzetében rögzítik. Az (A) és (B) relék tekercsei a (DR) relé érintkezőivel állnak összeköttetésben, amelyek az említett relék működését v ezérlik. Az (A) relé működésével lehetővé teszi, 6 hogy a (Bl) ponton az áram átmehessen és a (B2) ponton áram ne mehessen át vagy a (Bl) ponton áram ne mehessen át és (B2) ponton mehessen áram. át. A lehetséges legnagyobb működési sebesség 6; tehát fontos. A (B) relé jelentékenyen lassabban működhet. A (B) relé egyik érintkezője a késleltetéssel működő (C) relé áramkörét zárja, amelynek egyik érintkezője a (DR) relé rögzítő tekercsével áll 7( összeköttetésben. Amint a (DR) relé horgonya az (Rl) és (R2) egyenirányítók áramának hatása alatt először mozog, a «J) relé egyik érintkezőjén, a (DR) relé egyik rögzítő tekercsén és ennek érintkezőjén át 7t áramkör záródik. Az (A) és (B) relék működését követőleg a (C) relé gerjesztett állapotba jut, mikor is az előbbi áramkört megszakítja és hasonló áramkört készít elő arra az időre, amikor a (DR) relé hor- 80 gonya az ellenkező érintkezőre mozog. A (GB) áramkör jellemző tulajdonsága még, hogy reá ható hatás után működésben marad, vagyis hangos szótag kiejtése után a (VI) és (V2) csövek rácselektródjai je- 85 lentékeny ideig elreteszelt állapotban maradnak és a vonalvezeték visszhangáramainak hatására nem jöhetnek működésbe. Az előzőkben ismertetett erősítő detek- 90 tor egység az 1. ábrában feltüntetett módon átvivő áramkörrel vagy átvivő berendezéssel áll összeköttetésben. A találmány teljes megértése végett az 1. ábra szerinti átvivő áramkört a 4. ábrában részleteseb- 95 ben nagyobb léptékben ábrázoltuk. A 3. ábra baloldalán levő (AD1, AD2, AD3, AD4) vezetékcsatlakozások a 4 .ábra (AD1, AD2, AD3, AD4) pontjaival állnak összekötetésben. Az átviteli áramút (Bl) és íoc (B2) megszakítási pontjait a 3. ábrán feltüntetett (A) relé (a) érintkezője vezérli. A 4. ábra további magyarázatot nem igényel; az egyes ábrákban az azonos alkatelemeket azonos vonatkozási számok jelö- 105 lik. Az előzőkben ismertetett áramkör működése több mechanikai relétől függ. Ha oly áramkört kívánunk, amelynél mechanikai mozgó részek nincsenek, az 5. ábrá- no ban vázlatosan feltüntetett elrendezést használjuk. E kiviteli alaknál két (H3) és (H4) járulékos hibrid-tekercs vagy ezek helyett más oly összekötő alkatelem szükséges, amelyek segélyével konjugált össze- 115 köttetést létesíthetünk. Az említett hib-