117091. lajstromszámú szabadalom • Kétirányú átvivő áramkör illetve átvivő berendezés
előző ábrában feltüntetett berendezéshez. Az 5. ábra. a találmány további kiviteli alakjának kapcsolási vázlata. 5 Az 1. ábra szerint az átvivő áramkör vagy négyhuzalos áramkör két (Hl) és (H2) hibrid tekercse a kéthuzalos (Ll) és (L2) vonalvezetékekkel áll összeköttetésben, amelyekhez egy-egy (NI) és (N2) ki-10 egyensúlyozó műhálózat csatlakozik. Az átvivő áramkörben (Al) és (A2) erősítők fekszenek. Az átvivő áramutak közül az egyiket vagy másikat kapcsoló relé a (Bl) vagy (B2) pontban teljesen vagy részben 15 mégiszakíthaitja. Az áramkörhöz az (ADl, AD2, AD3, AD4) pontokban erősítő detektorok párhuzamosan kapcsolhatók. Tegyük fel, hogy a hang útján működ-20 tetett kapcsoló készüléknek oly szerkezete van, hogy a. differenciális kapcsoló készülék abban a helyzeitben marad, amelybe legutoljára juitott. Az áramkör ily elrendezésének az az ismeretes előnye, 25 hogy a beiszéidáramok rendszerint csak a mondat kezdetén maradnak ki, nem pedig minden pillanatnyi szünetnél, mint abban az esetben, amikor a kapcsoló relék adott alaphelyzetbe térnek vissza. 30 Tegyük fel, hogy a megfigyelés időpontjában a (B2) ponton áramátmenet lehetséges, de a (Bl) ponton áramátmenet nincsen. E feltételnél az (L2) vonal vezetékből az, (Ll) vonalvezetékbe beszédátvitel leliot-35 séges, az ellenkező irányban azonban beszédátvitel nem lehetséges. Tegyük fel továbbá, hogy az (Ll) vonalvezetékkel összekötött előfizető állomáson kezdeményeznek hívást. Ily körülmények között az (ADl) 40 pontban az áramkörhöz hídba kapcsolt erősítő detektor bizonyos mennyiségű energiát kap, míg az (AD3) ponthoz csatlakozó erősítő detektorhoz a (Hl) hibrid tekerccsel létesített konjugált összekötte-45 tés folytán jelentékenyen kevesebb energia jut, ha a bevezetési és kivezetési impedanciákat kellő módon rendezzük el. Az (AD2) és (AD4) pontokban energiavétel nincsen, ha. a megszakítás a (Bl) pontban 50 teljes. A kapcsoló relé következő működése után és a (Bl) pont árainátbocsátó, továbbá a. (B2) pontnak áramot át nem bocsátó állapotában az (AD2) pont az (Al) készülék erősítési teljesítménye folytán 55 sokkal nagyobb energiát kap, mint az (ADl) pont, viszont az (AD4) pont kisebb energiát kap, mipt az (AD2) pont. A két energiamennyiség között levő különbség az (L2) vonalvezeték és az (N2) műhálózat között levő kiegyensúlyozatlanságtól függ. 60 Az (ADl) vagy (AD3) pontban, előnyösen az előbbi pontban erősítő detektort kell elrendezni, hogy a kepesoló relék abba a helyzetbe mozoghassanak, amelyben az (Ll) vonalvezetékből az (L2) vonaiveze- 65 (ékbe átvitel lehetséges és hasonlóképpen az (AD2) vagy (AD4) pontban legalább egy erősítő detektornak kell lenni az ellenkező irányra való átváltás végett, ha az áramkör megszakítása teljes. Tegyük fel, 70 hogy csupán két erősítő detektort használunk és ezeket az (ADl), illetve (AD4) pontban rendezzük el. Miután először az (Ll) vonalvezetékkel összekötött előfizető állomáson beszéltek ós a (Bl) ponton áram 75 mehet át, az (Ll) vonalvezetékből az (ADl), valamint az (AD4) pontokhoz csatlakozó, két erősítő detektor kap energiát és ha az (L2) vonalvezeték, valamint az (N2) iműhálózat között rossz az egyensúlyi 80 állapot, ha továbbá az (Al) átvivő teljesítménye nagy, az (AD4) pont több energiái kap, mint az (ADl) pont. A kapcsoló szerkezetnek ismét át kell kapcsolni, amikor az (L2) vonalvezetékkel összekötött elő- 85 fizető állomáson kezdenek beszélni. E körülmény folytán az (AD4) pont kap energiát és az (ADl) pont nem. Szükséges tehát, hogy az (ADl) pont állapotát megállapítsuk. Az (ADl) pont energiájának 90 az (AD4) pont energiájánál nagyobbnak kell lenni, amikor az (Ll) vonalvezetékből az (L2) vonalvezetékbe való átvitelt kívánunk. Viszont, ha az (AD4) ponthoz kapcsolt erősítő detektor energiája nagyobb, 95 mint az (ADl) ponthoz kapcsolt detektor energiája, az átvitel irányát meg kell fordítani. Amint azonban az (Ll) vonalvezetékkel összekötött előfizető állomáson az (L2) vonalvezeték felé beszélnek, az (AD4) 100 ponthoz csatlakozó erősítő detektor több energiát kap, mint az (ADl) ponthoz csatlakozó detektor, miért is az ÍAD4) ponton csatlakozó erősítő detektor erősítési teljesítményét oly értékkel kell csökkenteni, tor amely nagyobb, mint az áramkör mentén a két pont között való tiszta erősítés. Amikor az (L2) vonalvezetékkel összekötött előfizető állomáson kezdenek az (Ll) vonalvezeték felé beszélni, az (AD4) ponthoz no csatlakozó erősítő detektor aránylag érzéketlen. A találmány értelmében tökéletesebb működést érhetünk el azzal, hogy az erősítő detektorokat nem két pontban, ha- 115 nem négy (ADl, AD2, A 1)3, AD4) pont-