117082. lajstromszámú szabadalom • Gépkenőolajok, belső égésű motorokhoz is és eljárás előállításukra
MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 117082. SZÁM. XI/c. OSZTÁLY. — F. 7898. ALAPSZÁM. Gépkenőolaj ók, belső égésű mótorokhoz is és eljárás előállításukra. Dr. Freund Mihály oki. vegyészmérnök és Dr. Thamm litván oki. gépészmérnök, egyetemi magántanár, mindketten Budapesten. A bejelentés napja 1936. évi december hó 22-ike. Régóta ismeretes az, hogy az állati és (növényi eredetű ú. n. zsíros olajok gépek kenésére általában véve megfelelnek, I, kenőképességük az ásványi olajokkal egyenértékű, sőt azokét sok tekintetben > felül is múlja. Ezek az ú. n. zsíros olajok azonban kevés kivétellel kis viszkozitásnak (legtöbbször 50 C°-on 3—5 E°) s ezért alkalmazási 10 területük aránylag szűkre szabott. Ily kis viszkozitású olajokat pl. belső égésű motorok kenésére csak kivételés körülmények között lehet használni. A zsíros olajoknak, főként a száradó 15 vagy félig száradó féleségeknek még az is a hibájuk, hogy a csapágyban a levegőn, vagy még inkább a belső égésű motorok i kenésekor oxigénfelvétel és más kapcsolatos kémiai változások következtében el-20 gyantásodnak, besűrűsödésre hajlamosak lesznek és savszámuk erősen megnövekszik, ami aztán kellemetlen korroziókra vezethet. E hátrányokat többféle módon igyekez-25 tek megszüntetni. A zsíros olajok viszkozitását fokozták pl. levegőivel való fuvat ássál, csendes villamos kisülések hatásának tették ki azokat, vagy katalizátorokat és hőkezelést alkalmaztak, amikor na-30 gyobb viszkozitású olajokat kaptak, melyek már az ásványkenőolajok viszkozitását is elérték. "Ügy is jártak el, hogy ilyen nagyobb viszkozitásúvá tett olajokat, pl. fúvatott 35 repceolajat kevertek ásványolajjal és az így kapott ú. n. komipandáit olajokat lokomotív ok kenésére használták és használják ma is az angol, belga és francia vasutaknál. Kísérleteink során kitűnt, hogy a nö- 40-vényi olajok oxidációval szembeni állandóságát fokozni lehet kis mennyiségű, pl. 0.5%' antioxidáns hozzáadásával. Ilyen stabilizátoroknak bizonyultak többek között a fakátrányok bizonyos frakciói, az alfa- 45. naftilamin, pirogallol, benzilaminofenol, parahidroxifenilmorfolin és más veigyületek. További kísérleteink során kitűnt az is, hogy e kérdést teljesen kielégítő módon 50-úgy lehet megoldani, hogy ismert módon fokozzuk a kérdéses zsíros olaj vagy olajkeverék viszkozitását a kívánt mértékre az iparban ismert eljárásokkal, vagy ezek tetszés szerinti kombinációjával s e foko- 55. zott viszkozitású olajokhoz adjuk az antioxidánsokat. így nemcsak helyettesíthetjük az ásványolajokat, hanem meglepő módon még a növényi vagy állati eredetű olajok ismert jó kenési képességét is meg- go őrizhetjük és olyan kenőszert kapunk, mely gyakorlatilag állandó, nem gyantásodik el, savszámemelkedést alig mutat. Ha most már e találmányi gondolat keretében az ismeretes kompand olajokhoz 65 is adunk antioxidánsokat, akkor azokban a zsíros komponenst a szokásos 10—20%: körüli értőkről felvihetjiik 50%-ra, vagy még ez érték fölé is, amivel a kapott kenőolaj kenőképesség szemipontjálból fokozott 70-