117028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőz fejlesztésére
differenciálrelére hat és ott oly eredőnyomást eredményez, mely a (43) és (46) csövekben uralkodó nyomások összegével egyenlő. Ez a nyomás a (48) csövön át a 6 (40) szelep terhelése végett (49) diafragmát terheli. Amint az 5. ábrából látható, a (46) öszszeköttetés (50) kamrához vezet, melyet (52) diafragma, vagy mozgatható válaszfal 10 különít el az (51) kamrától, mely utóbbihoz a (43) cső van kapcsolva. Ugy az (52) diafragma, mint annak (53) terhelő rugója (54) rúdhoz vannak kötve, amelyhez azonkívül az (56, 57) kamrákat egymástól el-15 választó (55) diafragma is csatlakozik. Az (52) kamra a küllég felé nyitott. Nyomás alatt álló levegő áramlik az (58) összekötésen át az (57) kamrába, mely áramlást az (59) szelep szabályozza. Az (57) kamrából 20 a szabad levegőbe való kiömlést a (60) szelep szabályozza. Az (54) rúd elállítja a (61) szelepműködtető készüléket, úgy hogy az vagy nyomás alatt álló levegőt becsájl az (59) szelepen át, ezzel növelve az (57) 25 kamra belsejében uralkodó nyomást, vagy pedig a (60) szelepen át levegőt bocsájt a szabadba és így csökkenti az (57) kamra belsejében uralkodó nyomást. Az (57) kamra belsejében uralkodó nyomás (48) 30 összekötővezetéken át a (49) diafragmára hat. A (46) összekötővezetéken keresztül ható nyomás és/vagy a (43) összekötő vezetékben ható nyomás változásai megváltoztatják az (57) kamra belsejében ural-35 kodó légnyomást és ennek megfelelően megváltoztatják a (49) diafragmát elállító légnyomást. A (40) szabályozórugó terhelésénél elsősorban célszerűen a turbinaköpeny-40 nyomásból eredő hatást engedjük érvényesülni. Ezt azzal érjük el, hogy a (42) szekrényben elhelyezett és a kiáramló gőz nyomásával vezérelt (38) szelepet hosszabbra és alakját karcsúbbra vá-45 lasztjuk, úgy hogy az az egységnyi légnyomásváltozás következtében hosszabb utat tesz meg, úgy hogy a gőznyomás adott változásához a légnyomás kisebb változása tartozik, mint a turbina közép-50 nyomásával vezérelt, a (45) szekrényben elhelyezett (38) szelepnél, melynek az előbbihez viszonyítva meredekebb hajlása van és amelynél ennek megfelelően a terhelő légnyomás változása a turbina 55 köppenynyomásának bizonyos adott változása mellett nagyobb. Hasonló eredményeket érhetünk el akkor is, ha a (43, 46) vezetékek bármelyikében fojtó szűkületeket alkalmaznánk, hogy a (17, 20) Bourdon-csövek egyenlő elmozgásai mel- 60 lett az egyik hatást a másiknál érzékenyebbé tegyük. A készülék beállítható úgy, hogy a legkisebbtől a legnagyobb terhelésig terjedő változás elegendő változást okozzon 65 a terhelő légnyomásban ahhoz, hogy a segédturbina fordulatszámát azok közt a határok között változtassa, melyek a terhelésváltozásnak megfelelnek, vagy pedig a készülék beállítható úgy, hogy 70 a segédturbina fordulatszámában változásokat idézzen elő, amelyek a gőz kiáramlási nyomásában jelentkező változásoknak megfelelnek. Gőzfejlesztőkészülékek ismert szabá- 75 lyozó rendszereinél a folyadékbeömlésnek, valamint az égés tényezőinek primér szabályozását (a jelen esetben a segédturbina fordulatszámának szabályozását) a kiáramlási nyomás végezte, 80 mint a gőzfejlesztő készülékben uralkodó hőszintet jellemző tényező. Azonban a találmány szerinti gőzfejlesztő készülék csekély hő- és folyadéktároló képessége és rendkívül gyors terhelésváltozásai 85 mellett, amikor a terhelés minden fokozatán végig önműködő üzemet kell biztosítanunk, lényeges az oly rendszer alkalmazása, amilyent fent leírtunk. A segédturbina fordulatszáma (amelyet az 90 olajnyomás jelez) és a főturbina köpenynyomása közötti viszony szabályozása előnyös, mert a segédturbina fordulatszáma azonnal közelítőleg a helyes mértékben változik meg, amint bekövetkezik 95 a terhelés változása, eltérően a kiáramló gőztől, mely nyomását késve változtatja. A kiáramló gőz nyomásával való szabályozás érzékenysége kisebb és a szabályozása gőznyomás összváltozásainak kisebb 100 volta mellett simább, mint volna akkor, ha csak egyetlen tényező alapján, nevezetesen a kiáramló gőz nyomása alapján végeznők a szabályozást. A (4) égőbe való olajbevezetés szekun- 105 dér szabályozását a tüzelőanyag/levegő viszonyát mérő készülékkel végezzük. A (14, 16) áramlásmérők egymással úgy vannak összekötve, hogy az esetben, ha az időegységben bevezetett olaj mennyi- no ségének az időegységben a tüzeléshez vezetett levegő mennyiségéhez való viszonya a kívánt aránytól eltér, akkor a (62) vezérlőrúd függőleges irányban eltolódik és megváltoztatja azt a terhelő 115
