117028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gőz fejlesztésére

folyadékot a (302) gőztermelő részbe a fel­vett esetben öt (205) folyadékáramlási ellenállás osztja szét, mely ellenállások mindegyike nagyobb nyomásesést létesít, . 5 mint az a folyadékáramlási csatorna, amelyhez az ellenállás a folyadékot ve­zeti és mely ellenállások a folyadékot az összberendezés gőztermelő részét alkotó (206, 207, 208, 209) és (210) csőalakú folya-10 dékáramlási csatornák mindegyikébe arányosan osztatják el. Ez a gőztermelő rész padozatmenti, fal- és terelőfalmenti és boltozaitmenti részekből van, amint azt a rajz a (303) hivatkozási számnál 15 mutatja. Ez az öt áramlási kör, amelyek együtt­vévie a .gőzfejlesztő felületet alkotják, érintőlegesen lép a közegáramlási pályá­ban kiképezett bővületi részbe, amelyet 20 (232) elválasztó kamra alakjában képez­tünk ki és mely a közeget folyadékra és gőzre különíti szét. E kamrából a gőz a (242) túlhevítőbe jut, míg a fölös folya­dékot a közegáramlás pályájából (1) 25 csövön át elvezetjük és vagy a melegvíz­tartányba vezetjük, vagy a csatornába folyatjuk. A folyadék állandó mennyi­ségben folyik túl a (2) szűkületen és vál­tozó mennyiségben folyik túl a (3) sza-30 bályozószelepen. A (304) hőforrás (1. ábra) lényeges része a (4) olajégő, melyhez az olajat (5) . cső (2. ábra) vezeti, továbbá a (6) lég­kamra, melyet a (7) vezeték táplál. Hogy 35 az olajtüzelő berendezés kezdeti gyúj­tásáról gondoskodjunk, (8) gáztüzelő berendezést alkalmazunk, melyhez a gázt a (9) cső vezeti; a gázáramlást szolenoid­dal működtetett (10) szelep szabályozza. 40 Ha ezek után a 2. ábrát vesszük figye­lembe, úgy látjuk, hogy azon a közeg áramlási pályáját egyetlen kígyócső alak­jában ábrázoltuk, melynek (202)-vel jel­zett economiser-részébe (289)-el jelzett szi-45 vattyú (amelyet mi ugyan az 1. ábrában mint kényszer-kiszorítású szivattyút áb­rázoltunk, amely azonban bármilyen al­kalmas szerkezetű lehet és amelyet ennek folytán a 2. ábrában csupán vázlatosan 50 jelöltünk) (11) csövön keresztül nyomás alatt szállít folyadékot. A közeg az eco­nomiser-részből a gőztermelő részbe és azon keresztül áramlik és a (232) elvá­lasztó készülékbe ömlik. Az elválasztó 55 készülékből gőz áramlik a (242) túlheví­tőhöz és ezen keresztül, mely túlhevítőt a gőz a (244) vezetéken át hagyja el és gőz-Fogyasztó készülék példájaként felvett (12) főturbina felé halad. Az égéstermékek át­haladnak a gőztermelő részen, majd sor- 60 jában a túlhevítőn és az economiseren, továbbá esetleg érintkezhetnek az elvá­lasztó készülék felületének egyrészével vagy egészével. (287) segédturbina hajtja a (289) folya- 65 déktápszivattyút, a (288) levegőfúvót és a (290) tüzelőanyagszállító szivattyút. Bár e készülékeket vázlatosan ábrázoltuk ós úgy, mintha ezek valamennyien közös tengelyen volnának elhelyezve, tehát 70 ugyanazzal a fordulatszámmal járnának, természetes, hogy a különböző készülékek között fogaskerekes fordulatszámcsök­kentő, vagy hajtó-áttevések alkalmazha­tók. Ezeket a kívánt fordulatszámoknak, 75 erőszükségleteknek, stb. megfelelően ter­vezzük. A rajzban csak azt szándékozunk jelezni, hogy a (287) segédturbina a (289. 288) és (290) készülékeket együttesen és egymással összhangban hajtja. 80 A (4) égőbe vezetett olaj mennyiségét elsősorban a (290) olajszivattyú fordulat­száma szabja meg, azonban a betáplált olaj mennyiségét ezenfelül az (5) csőben elhelyezett (13) szabályozó szeleppel is 85 szabályozhatjuk, míg a (14) mérőkészülék az olajáramot állandóan méri. Az égés fentartásához szükséges levegő időegységenkénti mennyiségét elsősorban a (288) fúvó fordulatszáma határozza 90 meg, azonban azt ezenfelül a (15) csap­pantyú is szabályozza, mely a (7) vezeték­ben a (288) fúvó és a (6) légkamra kö ;t van. A (16) áramlásmérő állandóan méri az időegységenkénti levegőmennyiséget. 95 A nyomás alatt álló folyadéknak a (11) vezetéken át az időegységben betáplált mennyiségét a (289) szivattyú fordulat­száma szabályozza, melyet viszont a rend­szer működésében fellépő különböző vál- 100 tozók szabályoznak. Ily gőzfejlesztő készülék üzembentartá­sánál bizonyos változókat megmérünk, jelzünk és felhasználunk ahhoz, hogy a folyadéknak a nevezett gőzfejlesztő ké- 105 szülékbe való betáplálását, valamint az elégés tényezőinek a fűtő tüzelésbe való betáplálását önműködően szabályozzuk. (17) nyomás függvényében dolgozó ké­szülék, pl. Bourdon-eső, melyet a (244) ve- 110 zetékhez kapcsoltunk és amelynek a (17) skálával együttműködő (18) jelzőmutatója van. Ez jelzi a kiáramlott gőz pillanatnyi nyomását. A hőfejlesztő készülék teljesítményének 115 vagy terhelésének jelzésére (20) Bourdon-

Next

/
Thumbnails
Contents