117000. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lapátkerekes hajók hajtásának javítására
terelőtestnek mind a felső, mind az alsó oldala hatást fejt ki és pedig a felső oldal mint szívóoldal, az alsó pedig mint nyomóoldal. Tudvalevő, hogy ilyfajta hord-5 felületek hatása tekintetében éppen a szívóoldalnak van igen nagy jelentősége. Ha a hullámhegy emelkedő szárában a beállítási szöget a keréksugárhoz viszonyítva helyesen választjuk és a profiltesr-10 nek helyes alakot adunk, akkor elérhetjük, hogy a terelőtestre áramló víz aránylag csekély ellenállásra talál és e helyett lényegesen nagyobb felhajtóerő keletkezik a szívó- és nyomóoldal összeműködé-15 séből. Mindaddig, amíg a hullámhegy emelkedő ágában a víztömegek mozgásiránya hátrafelé ferdén emelkedő, mindig lehetséges, hogy a profiltestnek ellenállásából és felhajtóerejéből mint össze-20 tevőkből adódó eredőnek olyan hajlásszöge legyen a haladási iránnyal, amely a profiltesten vízszintes erőket juttat érvényre úgy, hogy a hajón megerősített profiltesten mint a hajó előrehajtását nö-25 velő erők hatnak. A mellékelt vázlatos rajzon a lapátkerekes vontatóhajó lapátkerekének külső (1) köre mögött olyan hullámhegy keletkezik, amelynek lefolyását a mérések szerint a 30 (4) körvonal jelzi. A lapátkerék (2) tengelye körül a berajzolt nyíl irányában forog. A víztömegek mozgását az emelkedő hullámhegy-ágban (vP ) nyíl mutatja. Ha ebben a felfelé irányuló vízsugárban, hoz-35 závetőleg párhuzamosan a (2) kcréktengellyel a repülőgép hordfelületéhez hasonló (5) profiltestet erősítünk meg a hajón úgy, hogy arra a víz elülről és alulról áramlik és azt minden oldalról körülnyal-40 dossa, hasonlóan, mint az a felhajtó légáramban lévő, vitorlázó repülőgépnél történik, akkor a profiltestnek az a törekvése, hogy a kerék felé előremozogjon, amiáltal a hajó haladási irányába eső 45 előretolóerő keletkezik. Ennek az előretolóerőnek keletkezését a mellékelt rajzon feltüntetett erők mutatják. Ha, — miként ez tartófelületek mérésénél szokásos, — feltételezzük, hogy a lapátkeréktől ív„) 50 irányban távozó vízsugár a vízáramnak kitett (5) profilra az áramlás irányában fellépő (W) ellenállás mellett a 'ye ] áramirányra vagy (W) erő irányára merőlegesei! (A) felhajtóerőt fejt ki, akkor e két 55 erőből (R) eredő adódik, amely a vízszintes (H) erőre és függőleges >(V) erőre bontható. A függőleges (V) erő a felhajtó erő irányában fejti ki hatását és a hajó bemerülését csökkenti, a vízszintes (II) erő a hajó menetirányába esik és a hajó elő- 60 remozgatásában erőtöbbletet jelent. Annak az elvi elgondolásnak gyakorlati kivitelénél azonban, hogy hátrafelé és felfelé irányuló áramlásból, teljesen úgy, mint a felfelé irányuló légáramban 65 sikló repülőgépnél, felhajtó és előremozgató erőt létesítsünk, a nehézségeknek egész sorozata adódott, amely a feladat megoldását lényegesen megnehezíti ós bonyolultabbá teszi, mint azt az elvi elgon- 70 dolás alapján várni lehetett. így pl. a sikló repülőgép, amely egyetlen és végtelen közegben (levegőben) mozog, teljes hosszában és szélességében minden pontjában megközelítőleg ugyan- 75 azon irányú és erősségű áramlás hatása alatt áll. A nagyobb előrctolóerőket nagyobb repülősebességek egyenlítik ki, sőt szükséghez mérten az előrehaladás emeléssé alakítható át és megfordítva. A la- 80 pátkerekes hajónál keletkező hullámhegyben azonban, a fenti helyzettel ellentétben, a víztömegek mozgásának iránya és ereje majdnem mindenütt változik. A vízmozgást a lapátkerék mozgása, nagysága, 85 bemerülése és szerkezeti kiképzése hozza létre. Mihelyt azonban a víz mozgása megindult, vagyis mindjárt a hullámhegyben a mozgás ereje és iránya azonnal a szabadesésből származó gyorsulásnak is alá 90 van vetve, ami egynemű közegben nem következik be. Azonkívül olyan áramlási jelenségekkel is számolnunk kell, amilyenek igen különböző fajsúlyú két közegnek, mint amilyen a levegő és víz, a találkozá- 95 sánál, illetve határán mutatkoznak. A repülőgéppel ellentétben a proíiltesten létrehozott felhajtóerőnek csekély vagy gyakorlati értelemben semmi jelentősége sincs a hajóra nézve és az elért előrehajtó- 100 erő is csalt korlátolt mértékben hasznosítható a haladási sebesség növelésére. A be állítási szögnek folytonos változtatása, — miként ez a repülőgépek szárnyaival történik, — már azért sem jön figyelembe a 105 hajóknál, mivel ez gyakorlatilag kivihetetlen volna. A levegőben sikló repülőgép és a hajó találmány szerinti terelő-profiltestének beállítási és működési viszonyai között no mutatkozó, a fentiekben felsorolt különbségek természetszerűleg további szempontokat vetettek fel, amelyeket a profil alakításánál és elhelyezésénél okvetlenül tisztáznunk és figyelemre méltatnunk kellett, 115 hogy — támaszkodva a siklórepülés elveire, — a lapátkerék mögött keletkező hullámból a hajó előrehajlásában haszna-
