116997. lajstromszámú szabadalom • Készülék vízalatti bélfürdőkhöz

Megjelent 1937. évi szeptember hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BIRÓSj* SZABADALMI LEÍRÁS 116997. SZÁM. VH/e. OSZTÁLY. — H. 13547. ALAPSZÁM. Készülék vízalatti bélfürdőkhöz. Dr. Brosch Anton orvos Wien. A bejelentés napja 1936. évi szeptember hó 25-ike. Ausztriai elsőbbsége 1935. évi október hó 5-ike. A vízalatti bélfürdőkhöz eddig használt heveder né I kül i készülékeknek többféle hát­rányuk van; ezek egyike, hogy sovány sze­mélyeknél a beteg végbéltájához szorított 5 öblítőfejnek tömítése nem megbízható. To­vábbi hátrány, hogy sok beteg a végbél­csövecskéket, ha fémből vannak és csuklós kapcsolat mellett önsúlyuknál fogva a bél­falra nyomást gyakorolnak, idegen testnek 10 érzi. ami a végbélzáróizom görcsös össze­húzódásait váltja ki, amelyek a bélöblí­tést csaknem lehetetlenné teszik. Gumiból való végbélcsővecskéknél ez a hátrány nem lép ugyan fel, ezek azonban a bélnedv 15 hatása alatt erősen megduzzadnak, ami a bélöblítésnek ugyancsak akadálya. A bél­sár elvezetésére alkalmazott fém- vagy üvegcsövekből vagy ezek összetételéből elő­állított vezeték a beteg mozgását akadá-20 lyozza, gumitömlő használata esetén pedig a tömlőben könnyen lépnek fel törési helyek, amelyek a kiöblített béltartalom elvezetését megakadályozzák. Hátrányok lépnek fel továbbá a lábtámasztólétrák 25 használatánál is, amelyek a lábak neki­feszítésénél túlkemények, gumiszivaccsal bevont létrafokok alkalmazásánál pedig nem tartósak és emellett a fürdőkád ferde fenékfelületén a lábak nekifeszítésénéll 30 könnyen felfelé csúsznak. Az öblitésszabá­lyozó, amelyet eddig a kádon haránt­irányban átfektetett lécen alkalmaztak, a készüléknek felhelyezését és levételét aka­dályozza és a nyomást tehermentesítő 35 helyzetben túlkevés szívóerőt fejt ki. A hozzáfolyás ellenőrzésére az öblítővíz hoz­záfolyóvezetékébe iktatott üveggolyó felis­merhetővé teszi ugyan azt, hogy a beáram­lás működik-e vagy sem, azonban sem a beáramlás sebessége, sem a székelésnél 40 uralkodó bélnyomás tekintetébein nem nyújt semmiféle tájékoztatást. Végül hátrányként megemlítendő, hogy az öblítőfejnek a kádszéleken rögzített ru­galmas tartókábelei nincsenek a célnak 45. megfelelő feszítő- és rögzítőberendezéssel ellátva. Mindeme hátrányokat elkerüljük a talál­mány szerinti készüléknél, amelyet a mel­lékelt rajzon tüntettünk fel, még pedig az 50-1. ábrán oldalnézetben, a használati helyzetben, míg a 2—10. ábrák részleteket láttatnak. Az (1) öblítőfejnek, amelyet a rugal­mas (K) kábelek tartanak, illeszkedési fe- 55 lületén (2) lyukai vannak (2. ábra), ame­lyekbe a bevulkanizált rugalmas (5) alak­lemezt tartalmazó (4) gumiszivacspárná­nak bevulkanizált (3) peckel illenek bele. A peckek segítségével a gumiszivacspárna 60 egyetlen mozdulattal az (1) öMítőfejre he­lyezhető és arról eltávolítható, a bevulka­nizált rugalmas (5) alaklemez pedig az egyébként rövid időn belül fellépő és a gumipárnát használhatatlanná tevő ajak- 65 változásokat akadályozza meg. Az öblítőfej ilykép légmentesen zárva fekszik hozzá a beteg végbéltájához. Avégből, hogy a felfekvési nyomást még rugalmasabbá tegyük, a fürdőkádban az 70 (1) öblítőfej alatt nem az eddigi egyszerű gumiszőnyeget, hanem bevulkanizált (7) ólombetétekkel ellátott vastag (6) gumiszi­vacslemezt rendezünk el a kádfenék fe­lett úszva úgy, hogy az alulról felfelé 75-

Next

/
Thumbnails
Contents