116991. lajstromszámú szabadalom • Üreges födémtégla, valamint vasbetonbordás téglafödém

6. ábra a 4. ábra (N—N) vonala mentén vett, nagyobb léptékű, vázlatos keresztmetszet, mely mellé a feszMlségmegoszlási diagrammot szintén felrajzoltuk. 5 A találmány szerinti födémtégla a kívül sík határolású, a sarkok felé, a függélyes (I—I) középvonalhoz képest (1. ábra), vastagodó, íves belső határolású felső (O) lapból, a kívül ugyancsak sík határolású, 10 a sarkok felé, az cmlítettt középvonalhoz képest, ugyancsak szimmétriásan vastagodó, belül szintén íves határolású, alsó (U) lapból, az alsó (U) lapot mindkét hosszoldal mentén szegélyező (Ns) liéj-15 jazó peremekből s végül az alsó és a felső lapot egymással összekötő és külső oldalukon, előnyösen, (G) rovátkolással ellátott, függélyes (K) oldalakból áll. A tégla üregét az 1. ábrán pontozással jelöli (S) rne-20 revítő lemezekkel támaszthatjuk ki. A tégla egyik homlokvégén a felső (0) és az alsó (U) téglalap belső, íves határolású szélét övező, kiugró (Zo), .illetve (Zu) lemezek vannak, melyek a (K) füg-25 gélyes oldalakhoz csatlakozva, a tégla középüregének vagy üregeinek szélét övező, folytonos peremet alkotnak. A tégla másik homlokvégén a két hoszszanti (Ns) héj jazó perem ugyancsak ki-30 ugró (Nh) héjjazó nyúlványt alkot. A tégla felső (0) és alsó (U) lapjában, a súly csökkenése céljából, tetszőleges számú (L) lyukat alkalmazhatunk. A téglák egymás mögé sorozásakor az 35 egyik tégla (Nli) hátsó nyúlványa a következő tégla (Zu) peremének alsó részét és a közöttük keletkező üreget alulról héjjazza. A födém készítésekor a téglákat egyszerű 40 sorrendben egymás mögé sorozzuk, a téglasorok között keletkezett (R) bordákba elhelyezzük az (E) vasbetétet és a bordákat bebetonozzuk. A betonozás alkalmával az (Nh) hátsó héjjazó nyúlvány és a föléje 45 nyúló (Zu) perem közötti üreg automatikusan megtelik híg betonnal, mely megszilárdulása után a szomszédos téglák (U) alsó lapjai között teherátadásra alkalmas közeget alkot. Ugyancsak automatikusam 50 telik meg belonnal a (Zo) perem és a tégla felső síkja által határolt üreg is úgy,, hogy a teheradásra alkalmas közeg a szomszédos téglák felső (O) lapjai között is létrejön. A teljes bebetonozás után mind 55 az alsó (U) lapok, mind a felső (O) lapok a födém teljes területén képesek tehát hajlításból származó nyomófeszültségek felvételére. A kettős, egyidejű összefalazás automatikus végrehajtásával a találmány elérte 60 célját, mert a födém bármely keresztmetszete igénybevehető akár pozitív, akár negatív nyomatékra, ha a vas.betélek megfelelő elhelyezéséről gondoskodunk. E kettős szlatikai lehelőséget mutatják az 5. 65 és 6. ábrák. Az 5. ábra a 4. ábrán hosszmetszetében ábrázolt födémnek (P—P) vonala mentén veit metszete; e helyen a födém pozitív nyomalékat kap. Az ebből a haj- 70 lílónyomatékból származó feszültségi állapotot az ábra jobboldalán felrajzolt feszültségmegoszlási diagramm mutatja. Ez esetben az összefalazott felső (O) lapok veszik fel a nyomófeszültségeket, az (R) 75 borda alsó részén alkalmazott (E) vasbelét pedig a Jiúzófeszüllségeket. A 6. ábra a 1. ábrán hosszmetszetben látható födém (N—N) vonala mentén vett melszete; e helyen a födém negatív nyo- 89 matékot kap. Az ebből a hajlílónyomatékból keletkező feszültségi állapotot az ábra baloldalán felrajzolt feszültségmegoszlási diagramm tünteti lel. Ez esetben az összefalazott (U) alsó lapok veszik fel 85 a nyomófeszültségeket, az (R) borda felső részén alkalmazott (E) vasbetét pedig a húzófeszültségeket. Terhelésváltozások esetében, amikor a födém egyszer pozitív, egyszer negatív nyo- 90 matékot kaphat, csupán a vasbetétek megfelelő méretezéséről és elhelyezéséről kell gondoskodni, hogy a födém bármely hajlítóiwomatékra teherbíró legyan. A találmány az ábrázolt íqganalosítási 95 példától sok tekintetben eltérően is kivitelezhető. így pl. a tégla üregének, valamint a kiugró (Zo) és (Zu) nyúlványok boltozatos alakítása, a rajzon ábrázolt folytonos ív helyett, szögletesen, megtörten is 100 történhet, a rajz szerint metszetben derékszöget alkotó haránthornyok a tégla homlokvégein tetszőleges más keresztmetszetűek, sőt esetleg a nyomás átvitelére alkalmas ferdeségű lerézselések is lehetné- 105 nek, ezenkívül a (Zo) és (Zu) kiugró peremeket, valamint az alsó (Nh) héjjazó peremet a tégla mindkét v^gy csakis egyetlen homlokvégen alkalmazhatjuk. A homlokvégi (Zo) és (Zu) nyúlványok oldalfalá- 110 nak külső felülete, a tégla (G) oldalfalfelületéhez képest, pl. lépcsőzetesen beljebb is lehet úgy, hogy a két-két téglasor közötti betonborda a födémben a téglasorba, nemcsak a (Zo) és (Zu) nyúl- 115 ványok fölött és alatt, hanem e nyúlványok oldalfalainak helyén is álló borda alakjában benyúl.