116965. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mindkét végén vastagított nagy átmérőjű, varratmentes cső előállítására

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG |1 SZABADALMI LEÍRÁS 116965. SZÁM. XH/e. OSZTÁLY. — E. 4725. ALAPSZÁM. Eljárás mindkét végén vastagított, nagy átmérőjű varratmentes cső előállítására. Esser Heinrich mérnök, Hilden (Németország-). A bejelentés napja 1934. évi májas hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1933. évi augusztus hó 7-ike. Víz, gáz vagy gőz számára való cső­vezetékek egyes csöveit kapcsolások útján kell egymással szilárdan és tömítően ösz­szekötni. Ilyen kapcsolások pl. a karman-5 tyúkapcsolások, a csavaros kapcsolások, a karimás kapcsolások, stb. A kapcsolás lé­tesítése a csővezetéket a kapcsolás he-­lyén gyengíti, úgyhogy vagy a csövet kell a végeken erősíteni vagy pedig az egész 10 csövet kell megfelelően nagyobb falvas­tagsággal készíteni. Amíg a közvetlen hengerlési eljárással készült, tehát a kis és közepes csövek­hez különböző eljárásokat fejlesztettek ki, 15 az erősített végeknek már a hengerlési eljárás közben való elkészítésére, ez eddig nagy átmérőjű csöveknél, melyeket a hen­gerelt csövek utólagos bővítésével állíta­nak elő, lehetséges nem volt, mivel a 20 bővítést végző hengermű a teljes hosszon azonos falvastagságokat létesít. Karmam­tyús kapcsolások esetén pl. eddig úgy se­gítettek, hogy a karmantyús véget rátolt csődarabbal erősítették. Menetes kapcsolá-25 sok esetén, ahová a rácsavarolt karimák és vastagítások is tartoznak, a menetet a csőfalba kellett vágni, ami a csőnek a húzási, nyomási és hajlítási igénybevéte­leket felvevő hatékony keresztmetszetét 30 gyengítette. Hogy tehát ez esetben az üzemi igénybevételnek megfelelő csőkapcsolást kapjunk, a falvastagságot a teljes csőíhosz­szon megfelelően növelni kellett. Ez azon­ban nem gazdaságos csősúlyokat eredmé-35 nyez. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy az olyan nagyátmérőjű csö­veket is ellássuk a csővégeken erősödő fal­lal, mely csöveket a hengerlést követően bővítési munkaműveletnek kell alávetni. 40 A találmány szerint zarándokhengermű­vön készülő csőnél a zarándokfejet az egyik csővégen egészben vagy részben meghagyjuk és a másik csővéget erősebtare hengereljük ki, mire a csövet egy vagy 45 több húzódugasszal bővítjük. Az így elké­szített csövön azután mindkét végen fal­vastagítások adódnak, melyeket a megfele­lően erősített csőkapcsolások elkészítésére hasznosíthatunk. 50 A rajzon az új eljárással készült cső több foganatosítási példájának tengelymet­szete látható. (a) zarándokhengerművön készült és bő­vített olyan cső, melynek végein levő vas- 55 tagításokat a találmány szerint úgy kap­tuk, hogy a rajzon fel nem tüntetett zarán­dokhengerek széjjel járatásával a cső (b) végét, melyen a kihengerlés kezdődik, bi­zonyos darabon erősebbre hengereljük ki 60 és ezután a hengereket ismét úgy járatjuk egymáshoz, hogy a cső szándékolt falvas­tagságát kapjuk. A másik csővégen a za­rándokeljárásnál adódó (c) zarándokfejet egészben vagy részben meghagyjuk és ezh 65 után a zarándokfejes csövet a szembeni­fekvő csővastagítással együtt egy vagy több, egymásután kapcsolt, fokozatosan nö­vekedő átmérőjű dugasz áthúzása révén a kívánt átmérőre bővítjük (1. ábra). 70 A 2. ábra az előbbihez hasonló csövet Yiutat, melynél azonban a zarándokfejet erősített (cl) karmantyú alakjára nyom­tuk ki.

Next

/
Thumbnails
Contents