116946. lajstromszámú szabadalom • Szék változtatható hajlású üléssel

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116946. SZÁM. VIII/c. OSZTÁLY. — L. 7105. ALAPSZÁM. Szék változtatható hajlású üléssel. Lorenz Anton kereskedő, Berlin és Stam Mart építész, Amsterdam. A bejelentés napja 1936. évi május hó 14-ike. A találmány szék változtatható haj­lású üléssel. Ismeretesek olyan alsó gör­dülőtalpakkal ellátott székek, amelyek­nek gördülőtalpai a földön vagy valamely 5 külön állványon legördithetők. E székek­nél a hajlás megváltoztatása egyidejű­leg a súlypont nem kivánatos áthelyező­dését is okozza; az ilyen székek azon­kívül elől és hátul helyet igényelnek, 10 úgy hogy asztalnál vagy munkahelynél való használatra nem alkalmasak. Egy másik ismert elrendezésnél az ülés táma­szain elcsúsztatható, ami azonban a be­állítást megnehezíti és a kopást növeli. 15 E hátrányokat a találmány szerint úgy küszöböljük ki, hogy az ülőlap az állvány fölfelé konvex görbe pályáján gördíthető le, amely majdnem az ülőlap síkjának magasságában van elrendezve. 20 Ez az elrendezés lehetővé teszi a hajlás­nak előre és hátra való elmozgás nélküli vagy csak kicsiny ily elmozgatás útjáni megváltoztatását akként, hogy az ülő személy az előtte levő asztalt mindkét 25 végállásban elérhesse. A találmány szerinti szék tehát külö­nösen munkaszékként használható. E szék olyan berendezésekkel is ellátható, pl. rugóval ellátott csappal, melyek az 30 ülőlapot visszaállító erő segélyével nor­mális helyzetébe visszaviszik. Az ülőfelület felfekvési helye rendes terheletlen helyzetében célszerűen a gördülőpályának a görbe pálya elülső ré-85 szén levő csúcspontjában van és a görbe pálya e csúcspontból előre erős, hátra­felé pedig csekélyebb görbülettel esik. Ez azért előnyös, hogy a támla a hátat előrehajló munkahelyzetben is alátá­massza, viszont a hátrafelé hajló pihenő- 40> helyzet ne legyen annyira hátul, hogy a felegyenesedést megnehezítse. Az ülőfelület gördülőpályái továbbá célszerűen a kereten belül vannak elren­dezve, amely egészben vagy részben mé­lyebben van elrendezve, mint az alsó és felső gördülőpályák végeinek egymás­tóli távolsága normális helyzetben, s így védelmül szolgál pl. az ujjaknak a két gördülőfelület közé való becsípődése 50 ellen. A csatolt rajz a találmány két példa­képem foganatosítási alakját mutatja, és pedig az 1. ábra rugózó állványú széknek a 2. 55, ábra I—I vonala menti hosszmetsze­tét, a 2. ábra az ülésnek alulról való nézetét az állványnak az 1. ábra- II—II vonala menti elmetszése mellett, a 60> 3. ábra részkeresztmetszetet nagyobb léptékben, a 4. ábra egy másik foganatosítási ala­kot merev keretállványal, hosszmetszet­ben, az 65> 5. ábra az előbbi szék V—V vonal menti részkeresztmetszetét, a 6. ábra hasonló keresztmetszetet na­gyobb léptékben. Az 1—3. ábrák szerinti foganatosítási 70> alaknál a szék a rugózó (1) fémcsőalváz­ból áll, melynek, felső (2) szárai a felfelé

Next

/
Thumbnails
Contents