116910. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az 1,2-diamino-4,5-dimetilbenzol cukorszármazékainak előállítására

ség. Az ilyen aminopolialkoholok felépí­tése kedvezőtlen termelési hányaddal megy végbe. Ezt mutatják pl. a ribózflavin elő­állítására vonatkozó termelési hányad d-ribóz—* d-ribóz-oxim—<• d-ribamin — 100°/o 71% 18°/o 10 Eszerint 100 g' d-ribózból, melyet a felépítéshez felhasználunk, csak 4.2 g ribózflavint kaphatunk, a mara­dék veszendőbe megy. E cukornak tudvalevőleg rendkívül nehéz hozzá-15 férhetősége folytán a felépítési mód-I. 1-arabinóz 3,4-dimetilfenil­-1-arabamin 100% 80% II. d-ribóz 3,4-dimetil-fenil­-d-ribamin 100°/o 85°/0 Ha a kondenzálást alloxánnal végezve, 25 ismert módon bórsavat adunk hozzá, úgy a termelési hányad számadatai az 1-arabo­flavinnál 28%-ra, a d-ribózflavinnál 24%-ra emelkednek. A flavinifelépítéshez szükséges második 30 kiindulási anyaghoz is könnyebben jut­hatunk az új eljárással, mint azzal, me­lyet a Beriehte der Deutsehen Chemischen Gesellsohaft 68, 1935 1286. lapon leír. Az l,2-dimetil-4-am,inobenzolt, mely az új el-35 járás kiindulási anyaga, o-xilolból nitrá­lással és redukálással állíthatjuk elő. Az imént említett közlemény szerinti eljáráshoz l,2-dimetil-4,5-dinitrobenzolra van szükség, melyet l,2-dimetil-4-nitroberi-40 zolból továbbnitrálással kapunk. Míg azonban az l,2-dimetil-4-nitrobenzolnak l,2-dimetil-4-aminobenzollá redukálása el­méleti termelési hányaddal lehetséges, ad­dig a mononitrovegyületnek az 1,2-dime-45 til-4,5-dinitrobenzollá való továbbnitrálá­sánál nagy veszteségek lépnek fel. Az el­járás tehát ilyen értelemben is fejlődést jelent. Végül az új eljárás harmadik előnye az 50 ismertekkel szemben, hogy minden foko­zatát elszappanosító szerek (alkáliák, erős savak) és magas hőmérséklet használata nélkül végezzük. Ezzel szemben a Be­riehte der Deutsehen Chemischen Gesell­számadatai (Beriehte der Deutsehen Che- 5 misehon Gesellschaft 68, 1935, 1770. lap). A felhasznált ribóz mennyiségére a követ­kező értékeket találjuk: > ribózflavin (laktovflavin) 4.6°/0 4 7270 nak ipari célokra való kihasználása ki­zárt dolog. Ezzel szemben a cukor kihasználása az új eljárással egész lényegesen kedvezőbb, mint ahogy ezt a termelési hányad követ- 20 kező számadatai mutatják: 70% 12% sehaft 68, 1935, 1285—1286. lapján leírt el- 55 járásnál a dimetil-dinitrobenzolt az arab­aminnal 6 órán át 135°-ra kell hevíteni. Az új eljárás kíméletesebb munkamenete ezt olyan esetekre is különösen értékessé teszi, ahol cukrokat vagy cukorszármazé- 60 kokat kell flavinokká átalakítani, mely reakciók magas hőmérséklet vagy elszap­panosító szerek hatását, nem bírják el. 1. példa. 2 súlyrész 123° olvadáspontú [3,4-dime- 65 til-fenil]-l-arabamint (előállítva 1-ainino-3,4-dimetilbenzol és arabinóz kondenzálá­sával és egyidejű hidrogénezésével) víz­ben oldunk és az oldathoz 1 súlyrész di­azooldatot, melyet szokásos módon p-nitr- 70 anilinből készítettünk, folyatunk. Az azo­festőanyag sötét csapadékként azonnal ki­válik; ezt leszívatjuk és hígított alkohol­ból átkristályosítjuk. Redukálás céljából az azofestőanyagot forró alkoholban old- 75 juk és autoklávban hidrogénnel és nik­kellel 100°-on és 25 atm. nyomáson hidro­génezzük. , A nikkelkatalizátortól elválasztott ol­dat színtelen és az l-amino-2-arabin- 80 amino-4,5-dimetilbenzolt tartalmazza. Az oldatot megsavanyítás után erősen be­pároljuk; alloxán hozzáadására a 6,7-di­metil-9- [l-arabiti]-izoalloxazint kapjuk. - l,2-dimetil-4-nitro-5-(d-l/ - - --ribitilamino)-benzol azofestőanyag diazotált anilinből 1-araboflavin és 3,4-dimetii-fenil-l-arabaminból 70% 14% " azofestőanyag diazotált anilinből d-ribózüavin és 3,4-dimetil-fenil-d-ribamiaból

Next

/
Thumbnails
Contents