116886. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagyfeszültségű szigetelések vizsgálatára
tős mérési eredményt regisztrálhatunk. Mindenekelőtt a legújabb tapasztalatok naik megfelelően, megállapíthatjuk, hogy az előírt feszültségvizsgálat a szigetelést 5 károsan befolyásolta-e, vagy, hogy attól kell-e tartanunk, hogy a szigetelés, amely a feszültségvizsgáilatot kibírta, üzemben aránylag gyorsan tönkre fog menni. Egyidejűleg bizonyosságot szerzünk arra vo-10 natkozóan is, hogy a szigetelés az előírt feszültségvizsgálatot az előírt időn át elbírta. A mérést a veszteségáramból kiindulva pl. a következő módon végezzük: A vizagá-15 landó testet a méréshez szükséges kapcsolási elrendezésbe iktatjuk és ezután a feszültséget kézzel, nullértékből kiindulva, lehetőség szerint egyenletesen fokozzuk. Eközben egy koordináta mérőszerkezet 20 egyik mérőmüve úgy van a mérőelrendezésbe iktatva, hogy a kitérés arányos a veszteségáram nagyságával. A másik mérőművet a mérési feszültség vezérli. Ennek következtében a koordinátaíró 25 olyan görbét rajzol, melynek abszciszszái pl. a feszültségnek, ordinátái a vesxteségáramnak felelnek meg .Az előírt mérési feszültség elérése után ezt a feszültséget az előírt idő alatt állandó értéken 30 tartjuk. Hogy a veszteségáramnak ebben az időközben beálló esetleges változásait az idő függvényében lerögzítsük, célszerű, ha. az ordinátaíró mérőművét, amelyet eddig a feszültség befolyásolt, most az idő 35 függvényében befolyásoljuk. Ezt pl. oly módon érjük el, hogy a mérőmű elé a feszültségmérés idejére ellenállást kapcsolunk és a maximális feszültség elérése után ezt az ellenállást időmérővel, te-hát 40 pl. óraművel, vagy szinkronmotorral állandóan úgy csökkentjük, hogy e ponttól kezdve a mérőmű kitérése az idővel arányosan növekszik. Ilyen berendezéssel előállított dia-45 grammot mutat az 1. ábra, (Jv) veszteségáramot az ordinátára, az (E) feszültséget az abszcisszára vittük fel. Az (Ep) feszültség maximális értékét a i(P) vizsgálati pontnál érte el. Ettől a ponttól 50 kezdve a fent leírt módon az előtétellenállás állandó csökkentése közben az abszcisszaértékeket vezérlő mérőművet az időtől való függőségben mozgatjuk ós pedig a (T) idő tartamára, mely az előírásos 55 időtartamnak felel meg. Az idővel arányos mozgás létesítéséhez használt hajtóművet célszerűen felhasználhatjuk arra, hogy az előírt időtartam befutása után a feszültséget a vizsgálandó tárgyról önműködően lekapcsoljuk. 60 A rajzban feltüntetett diagramm ideális diagramm, melyet oly szigetelés adna, melynek egyetlen gyenge pontja nincs és amelyet a megengedett határokon belül veszünk igénybe. Az ilyen vizsgálatnál 65 ugyanis a veszteségáram az (E) feszültséggel lineárisan nő és a maximális (Ep) értéket a további vizsgálat folyama alatt megtartja. Az ilyen diagramm kiértékelésénél ab- 70 ból abszolút értékeket nem vezetünk le. Itt csupán arról van szó, hogy a veszteségáram a feszültséggel legalább is erős megközelítésiben lineárisan nőjjön, tehát, liogy a lineáristól ne térjen el helyenként 75 hirtelen, továbbá, hogy a (T) idő alatti feszültségvizsgálatnál a veszteségáram lényeges változásokat ne mutasson. Bizonyos esetekben fontos lehet, hogy a veszteségáram helyett közvetlenül a 80 (tg (5-t) rajzoljuk fel. Evégből mindenekelőtt szükséges, hogy a műszer kitérésének á feszültségtől való esetleges függőségét alkalmas formában kompenzáljuk. Ennek magyarázatára a 2. ábrában elő- 85 szőr is bemutatjuk a veszteségáram méréséhez szükséges kapcsolást. Az (1) transzformátor folytonosan változtatható feszültséget ad. A Sohering-féle hídkapcsolás a (2) normál kapacitásból, a vizsga- 90 landó (3) testből ós két (4) és (5) óbmikus ellenállásból áll. A mérési átlóba (fi) regisztráló műszert és ezzel szorosan vezérelt (7) egyenirányítót kapcsoltunk. Az egyenirányító gerjesztését (8) ohmikus el- 95 lenálláson át, a transzformátor szekunder oldaláról vesszük. A (4) vagy (5) ohmikus ellenállások egyike a híd beállítása végett kiegyenlíthető. Ugyanezt a kapcsolást használhatjuk a tg méréséhez, ekkor 100 azonban a (6) mérőműszer érzékenységét minden primer feszültségnek megfelelően be kell állítani. Uven megoldást mutat a 3. ábra, amely a 2. ábrabeli elrendezésnek csak egy ré- 105 szét mutatja. Ebből az ábrából világosan látható, hogy a (6) műszer érzékenysége a (9) ohmikus előtétellenállás mindenkor bc-kapcsolt részének megfelelően változik. A (10) és (11) csúszóérintkezők egymással 110 mechanikusan összeköthetők és a (9) ohmikus ellenállás a (10) tolóka útja mentén iigy osztható el, hogy a mérőműszer érzékenysége a (11) tolókával az (1) transzformátor szekunder tekercseléséről 115 levett feszültséghez úgy igazodik, hogy a
