116883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű szövetek kezelésére és ezen eljárással készített fehérneműáruk
pótban van, a betét és az ezt borító szövetrétegek között újból kapcsolódást létesíthet, amidőn újból hő és nyomás hatásának van kitéve. Ha oly gallért kívánunk 5 előállítani, amely merevebb, mint a fentleírt egyszerű vasalási művelet által kapott gallér, akkor a betétet, valamint az ezt bevonó szövetréteget vagy rétegeket a gyantaszerű anyag valamely oldószerével, (0 pl. acetonnal megnedvesíthetjük és azután a fentleírt módon a vasalást elvégezhetjük. A kész gallért az 1. ábra ábrázolja-A betét a fenti módon való kezelés után a gyantaszerű anyagnak vékony és foly-15 tonos rétegével van bevonva. E gyantaszerű anyagnak mennyiségót szűk határok között kell tartani, hogy megakadályozzuk e gyantaszerű anyagnak a betétet borító szövetrétegen vagy szövetrétegeken 20 oly mértékben való keresztülfolyását, hogy az ezen szövetrétegen, vagy rétegeken egészen azok felületéig áthatoljon, amikor a gyantás anyag a hő és nyomás hatása alatt plasztikus állapotba jut, bár 25 a gyantaszerű anyag részben eljut a betétet borító szövetrétegek belső felületéig. A gyantaszerű anyag azon mennyisége, amelyet a betét szövetére még veszély nélkül felvihetünk, bizonyos mértékben a be-30 téthez használt szövet súlyától függ, de a jelen esetben azt találtuk, hogy kb. 50 g a betét szövetének négyzetméterére a kívánt hatásokat idézi elő, anélkül, hogy a gyantaszerű anyag a betétet borító sző 35 vetrétegeken, egészen azok felületéig keresztülfolyna. Az ilymódon előállított áru eredeti állapotában vízhatlan, a gyantaszerű anyag vékony rétegének folytonossága következtében. Azonban az áru első 40 mosásakor a mosás mechanikai behatása, következtében, amely rendszerint 70—80 C° körüli hőmérsékleten következik be, amely hőmérséklet az alkalmazott gyantaszerű anyag olvadáspontjánál alacso-45 nyabb, a szövet szemei között a gyantaszerű anyagrétegben repedések vagy hasadékok keletkeznek, amelyek azután a víznek könnyű keresztülhatolását lehetővé teszik. A gyantaszerű bevonatot az 50 azt alkotó gyantákból olyan arányban kell összekeverni, hogy a mosás rendesen alkalmazott hőmérsékletén, tehát kb. 70—80 C°-on, e keverék ne váljék lággyá és túlságosan hajlékonnyá és ilymódon repedé-55 seknek a mosás mechanikai hatása következtében való keletkezését megengedje. Már említettük, hogy a gyantaszerű anyagokat úgy választjuk meg és oly arányban alkalmazzuk, hogy olvadáspontjuk vagy meglágyulási pontjuk jelen- 60 tékenyen a víz forráspontja, 100 c felett legyen. Ennek következtében a betét és az ezt borító szövetrétegek közötti kapcsolat az áru mosásakor nem szűnik meg. Mivel e kezelést a betétet borító sző- 65 vetrétegeken nem végezzük el, ós ezeknek fennmaradó összehúzódási tendenciája normális körülmények között 1—6%, ezek a borító szövetrétegek megtartanak egy bizonyos természetes összehúzódási haj- 70 landóságot. Azonban mivel a szövet egyes rétegei közötti kapcsolat sértetlenül fennáll, ós mivel a szövet rétegei között, kezeléséinek következtében a betét a legmerevebb, a betét az azt borító szövetrétegnek 75 vagy rétegeknek összehúzódásával szemben ellenállást fejt ki, ós magának az árunak az összenemhúzódás tulajdonságát kölcsönzi. Azonkívül a betét gyantaszerű bevonatának egy bizonyos részét a hő és 80 nyomás behatása útján a bevonó szövetrétegre vagy rétegekre visszük át, és ennek szintén az a következménye, hogy a bevonó szövetréteg vagy rétegek összehúzódási tendenciájával szemben ellenál- 85 lást fejt ki. Tekintve, hogy az alkalmazott gyantaszerű anyagok lágyulási pontja jóvíal 38 0° felett van, ezek az izzadság hőmérsékletén nem lágyulnak meg. Az alkalma- 90 zott gyantákat továbbá oly arányban választjuk, hogy a keverék savak és alkáliák hatásának ellenálljon. Következlésképen a fehérnemű-áru teljes normális használati ideje alatt megőrzi merevségét és 95 nem mutat semminemű hajlamot deformációra. Említettük már, hogy egy vagy több szövetrétéget alkalmazhatunk a betét bevonására és hogy az általánosan szokásos 100 gyakorlat szerint a betét az azt borító két szövetréteg között foglal helyet. Mindazonáltal megfelelő fehérnemű árut kaphatunk úgy is, hogy a betétet felülről borító csupán egy szövetréteget alkalma- 105 zunk, azaz a betétszövetet mint bélést a borító szövet belső oldalán helyezzük el. Ebben az esetben ajánlatos a bélés anyagául sűrűszövésű szövetet használni és a gyantaszerű bevonatot a bélésnek csupán no azon az oldalán alkalmazni, amely a borító szövetréteggel van érintkezésben. Magától értetődik, hogy úgy az eljárás munkamódjában, mint a betét, ill. bélés kezelésénél alkalmazott anyagokban szá- 115 mos változatot alkalmazhatunk, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk, vagy annak kereteit túllépnők. Pl. bizo-