116883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás többrétegű szövetek kezelésére és ezen eljárással készített fehérneműáruk

3. állandó merevség vagy keménység előidézése, hogy szükség esetén a kemény i tőnek vagy más hasonló anyagnak az ismételt mosás alkalmával való használatát 5 elkerüljük; 4. több szövet-rétegből álló fehérnemű előállítása, amelybe az első mosás alkalmával a víz könnyen behatol, és amely ilykóppen a mosás normális feltételei kö-10 zött jól mosható; 5. több oly rétegből álló áru előállítása, amelynek rétegei a forró víz hőmérsékletén egymástól el nem válnak; 6. több szövetrétegből álló áru eiőállí-15 tása, amely nedvesség vagy izzadság hatása alatt nem deformálódik. A találmányt az alábbiakban kívánatos tulajdonságaira való különös tekintettel, azoknak fenti felsorolása rendjében ismer-20 tétjük-Ismeretes a szöveteknek vagy textilanyagoknak kikészítésénél, hogy a kész szövetek, mint pl. gyapotszövetek, visszamaradó összehúzódást tendenciáját legna'25 gyobbrészt a szövetnek a mosás ós kikész*. tés különféle műveletei alatt szenvedeti megnyúlása okozza. Ezt a megnyúlást, azaz a szövet hosszának megnövekedéséi „nyereségének szokták nevezni. Ha a szö 30 vet kikészítésénél nem alkalmazunk valamely műveletet e megnyúlás kompenzá lása céljából, akkor a szövet a mosás alkal. mával megint körülbelül a kezdeti hoszszára zsugorodik össze; e zsugorodás tehál 35 a valóságban körülbelül a „nyereségének felel meg. Általánosan szokásos a szövet összehúzódását szárítóban vagy tetszőleges fajtájú hasonló berendezésben előidézni, amely a 40 nyúlás kiküszöbölésére, vagy a szövet meghosszabbodásának, illetve a „nyereségének más módon mechanikusan való csökkentésére van hivatva. Ezen eljárások, bár csökkenthetik a visszamaradó össze-45 húzódási tendenciát, nem szüntetik azt meg teljesen. Oly kezelési eljárás, amely a szövet megnyúlása után volna alkalmazható, s amely a szövetet minden további összehúzódástól vagy megnyúlástól men-50 tesíthetné, előnyös volna, amennyiben általa nagyobb szövetbosszúságok elérése válnék lehetővé. A találmány célszerű foganatosítási alakjában oly szövetkezelési eljárás, amelyet a szövet megnyúlásának 55 és ha kívánatos, az összehúzódása célját szolgáló kezelésnek befejezése után olymódon alkalmazunk, hogy a fonalakat alkotó rostokat egymáshoz, s a fonalakat keresztezés! pontjaikon egymáshoz hatékonyan kössük, ezáltal megakadályozva a* 60 anyagnak későbbi összehúzódását vagy megnyúlását. A szövet megnyúlását vagy összehúzódását célzó kezelésére használatos anyag nagyszámú különböző anyagok bármelyike lehet, pl. keményítő vagy val-i 65 mely más, vízben oldhatatlan anyag. Azon esetben, ha keményítőt alkalmazunk, a betét szövetét, amely célszerűen előzetes összehúzódásnak alávetett szövet, a keményítővel a szokásos módon kezeljük. A 70 keményítő ebben az esetben a további nní veletek által okozott búzással szembeni ellenállás célját szolgálja és a szövetet sík állapotban tartja az ezután következő gyantáéval való bevonás művelete alau. 75 Amint az alábbiakban megmagyarázzuk, a vízben oldhatatlan gyantás bevonaton hasadékok vagy repedések keletkeznek, a mosás mechanikai hatása következtében. E repedések képződése lehetővé teszi, hogy 80 a víz a betét szálaiba beszűrődjék és hogyha a betét készítéséhez használt szö vet .szálainak appreturájához keményítői használtunk, ezt a keményítőt a mosás végül nagy mértékben eltávolítja, ami 85 némi összehúzódást eredményez. Ebből az okból kívánatos, hogy a betét, összehúzódásának vagy megnyúlásának megakadályozása céljából alkalmazott anyag vízben, valamint a további műve- 90 letek folyamán használt egyéb anyagokban, pl. a gyantás vegyülethez használt, oldószerben oldhatatlan legyen. Oly oldattal való kezelés, amelyből cellulózát lehet kicsapni vagy regenerálni, kitűnő 95 eredményeket ad. Pl. célszerű viszkózaoldatot vagy pedig rézammonium-hidrátos eellulózoldatot alkalmazni, amely oldatok bármelyikéből a cellulóza kicsapható és regenerálható a betétben kénsav- 10 v.'il való kezelés iitján. A regenerált cellulóza helyett, ha kívánatos, más oly anyagokat is alkalmazhatunk, amelyek a betét fonalain oldhatatlanná tehetők, pl. az enyvnek vagy zselatinnak formaidé- 10 hiddel való reakciója írtján kapott oldhatatl an vegyülete. Ezen oldhatatlan összeköfőanyagokniak a betétben való képződéséhez a szövetnek egymásután két oldatban való kezelése H szükséges, -amelyek közül az egyik a kicsapandó anyagot, a másik pedig a kicsapó szert, tartalmazza. Pl. az első lehet egy viszkózaoldat, rézammoniumcellulozaoldat, vagy enyvoldat, a második pe- lt dig a megfelelő kicsapó szer, minit pl. kénsav vagy formaldehid. A gallárbetétet símára kinyújtva merítjük az, oldatokba,.