116868. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés túlhevítéssel szemben érzékeny áruk szárítására

Megjelent 1937. évi szeptember lió 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116868. SZÁM. lV/e. OSZTÁLY. — P. 8816. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés túlhevítéssel szemben érzékeny áruk szárítására. Pehrson Johan Márten gazda és Pehrson Ragnar Viktor mérnök mindketten Stockholmban. A bejelentés napja 1936. évi július hó 31-ike. Svédországi elsőbbsége 1935. évi július hó 31-ike. A találmány eljárás és berendezés túlhevítéssel szemben érzékeny, darabos áruk szárítására, főként olyanokéra amelyek nedvdús állapotukban könnyen elne-5 mezülnék vagy összeállnak, vízszegényen azonban ennél légáteresztőbbnek és szilárdabbnak mutatkoznak. Ily áruk példaképen a növényi termékek legtöbbje, a fü, lóhere, lucerna, kapás növények levél-10 zete és egyéb termények, úgyszintén bizonyos, élelmi- vagy etetőszerűi használatos állati termékek. Az efféle termékeket szárító korábbi eljárások nagyjából két csoportba oszt-15 hatók, amelyek egyike a pneumatikus, másika pedig a kiterítő szárítás, mimellett a szárítóközeg mindkét esetben forró gáz vagy levegő. A pneumatikus eljárásban a szárító közeg vezeti be a szárítani-20 valót és aránylag gyors áramban viszi magával, mígnem az áru kellő szárazságot ér el és elkülönül a gázoktól. A másik eljárásban valamely alkalmas szárítókészülék töltéseként, aránylag vastag 25 rétegbe kiterítetten szállítják előre a szárítanivalót, miközben érintkezésbe hozzák vele a szárítóközeget. Az eljárások legtöbbje emez alapelv szerint dolgozik és közülök nyílván azok váltak be leg-30 jobban, amelyeknél a szárítóközeget túlnyomórészt alulról felfelé vezetjük a töltésen, illetve a rétegen át. Különösen jó eredményeket érünk el, ha egyidejűleg kavaró mozgatásnak vetjük elá a szárí-35 tani valót, amint ez pl. forgó szárítódob esetében történik. E szárítóeljárások gyakorlati kivitele folyamán természetesen bizonyos szabályok alakultak ki arra vonatkozóan, hogy miként kell foganatosítanunk a szárítást 40 a legjobb teljesítmény elérése végett. . Igy pl. a pneumatikus szárításnak aránylag nagy szárítóközeg-sebességekkel kell történnie, hogy a gázok dinamikus nyomása magával ragadhassa a szári- 45 tanivalót és bizonyos körülmények között fel is szállhasson vele. Arra tekintettel, hogy mérsékelt határok közé kell szorítanunk a szárítókészülék méreteit, a kezelőidő igen röviddé válik. Ebből követ- 50 kezik, hogy a pneumatikus szárítás leginkább oly árukhoz való, amelyek könynyen válnak meg víztartalmuktól. Igy van ez részint a nagy víztartalmú, részint pedig az igen finomra aprított árunál. 55 Minthogy a szárítóközeg a pneumatikus szárításkor egyszersmind a szállítást is végzi, a szárítanivaló időegységenkénti tömegének bizonyos viszonyban kell lennie a szárítóközeg illető időegységen- 60 kénti tömegével. Ezért ha a szárítanivaló víztartalma csekély, akkor pneumatikus szárítással csak nagy nehezen érhetünk el kielégítő hőgazdálkodást, mert a szárítanivalóból távozó víz nem elegendő, 65 hogy aránylag nagy mennyiségű szárítóközeget telítsen. Nagy víztartalom esetén azonban nyilván nagyon jó hőgazdálkodás érhető el. A pneumatikus úton való szárítás, még 70 nagy víztartalmú áru kezelésekor is, különösen nehezen végezhető, ha aránylag csekély mérvre kell csökkentenünk a víztartalmat. A szárítóközeg szárítóképes-