116865. lajstromszámú szabadalom • Füstfejlesztőszer és eljárás fagykár elleni védekezésre

Megjelent 1937. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 116865. SZÁM. IV/h/1. (X/h.) OSZTÁLY. — V. 3493. ALAPSZÁM. Füstfejlesztöszer és eljárás fagykár elleni védekezésre. Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárúg-yár R. T. cég Budapest. A bejelentés napja 1936. évi májas hó 26-ika. Fagykár ellen füsttel való védekezés ismeretes. Fehér tömör füstöt ad és így jó védelmet biztosít pl. a cinklorid, titántetraklorid, sziliciumtetraklorid. Ezek azon-5 ban drágák és nagyobb felületek védelménél nem gazdaságosak. Füstfejlesztéshez használnak nedves növényi részeket tartalmazó anyagokat, mint pl. trágyát, mellyel fekete füst fej-10 leszthető. A füstölés e módja ugyan olcsóbb, azonban nem olyan hatásos, mint az előbb említettek, mert a fekete füst nagyobb koromrészecskékből áll, a füst nem eléggé fedőképes, úgy, hogy a hősugárzást 15 nem tartja eléggé hatékonyan vissza. Ezekkel az anyagokkal a füstölést úgy végezték, hogy azokat kupacokba rakva meggyújtották. E füstölési módnak hátránya továbbá, hogy helyhez van kötve és 20 így a légáramlás megváltozása esetén a füst esetleg nem a védeni kívánt területre jut. A találmány értelmében e hátrányokat kiküszöbölhetjük és aránylag olcsón, a fe-25 kete füstnél fedőképesebb füstöt tudunk előállítani. A találmány szerinti füstfejlesztőszer rostos celluloztartalmú anyagból, füstképző anyagból, továbbá oxigént leadó 30 anyag keverékéből áll. Füstképző anyagként célszerűen fehérfüstöt adó, pl. magas forrpontú, vagy szublimálható anyagokat használunk. A cellulozrosttartalmú anyag az oxigént 35 leadó anyaggal a füstfejlesztéshez szükséges hőt termeli. A cellulozrostokat tartalmazó anyag képezi továbbá a füstfejlesztő szernek mintegy a vázát, melybe a többi adalékanyagot beágyazzuk. A füstfejlesztő szer további adalékként 40 szerves kötőanyagokat, mint melaszt, kátrányt, szurkot, kaucsukot is tartalmazhat. A füstifejlesztőszert aláktestekké sajtolhatjuk és így azt könnyen kezelhető alakban hozhatjuk forgalomba. Abból a célból, 45 hogy lánggal való égését megakadályozzuk, az alaktestekké préselt anyagot, célszerűen könnyen lefejthető, nem égő burkolattal látjuk el. A füstfejlesztő szer előállításánál eljár- 50 hatunk úgy, hogy a cellulozetartalmú "ostos anyagot az oxigéntleadó anyagokkal bensőleg keverjük, pl. azok oldatával impregnáljuk. Ha az impregnálás vizes oldattal történt, akkor a többi anyag hozzá- 55 keverése előtt azt megszárítjuk. A füstfejlesztőszer egyes alkatrészeit, illetve ezek viszonylagos mennyiségeit akként választjuk, hogy az alaktestté legyen formálható és lehetőleg sűrű fedő- 60 képes füstöt adjon. Az egyes füstfejlesztőanyagok részére a legkedvezőbb arányt néhány előkísérlettel könnyen megállapíthatjuk. A füstfejlesztőszer pl. a következő anya- 65 gokból állihat: 50% celluloztartalmú rostanyag, pl. fürészpor, 20% fehér füstöt adó anyag, pl. gyanta, 15% oxigént leadó anyag, pl. kálium- 70 klorát, 15% szerves kötőanyag, pl. melasz. A füstfejlesztőszert adó fenti anyagokat bensőleg összekeverjük, rudakká préseljük