116845. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szerves higanyvegyületek, nevezetesen alkoxialkil-higanynitrogén vegyületek előállítására, valamint e vegyületek felhasználásával kapott kártevőirtószer

barbitursav vízben majdnem oldhatatlan, alkoholban és aeetonban könnyen oldható. Ha az anyagot sósavval leöntjiik, akkor az gázfejlődés közben csaknem teljes egé-5 szében oldódik. E sósavas oldat nátronlúg hozzáadására sárga higanyoxidot, ammó­nia és kénammónium hozzáadására pedig fekete higanyszulfidot választ ki. Ugyanaz a vegyület keletkezik akkor 10 ís, ha egyenértékű mennyiségű metoxietil­higanybromidot az 5-fenil-5-etilbarbitur­sav nátriumsójával cserebomlásba ho­zunk, vagy ha a savval együtt metoxietil­higanyhidroxidot melegítünk. A vegyüle-15 tet célszerűen közömbös higítószerekkel elegyítve használjuk fel kártevők irtá­sára, amikor is még egyéb gomba- vagy baktériumölő anyagok is jelen lehetnek. Az alkalmazásra kerülő keverék higany-20 tartalma kb. 1.5% legyen. 6. példa. 27.6 sr. me tox ie t i 1 h i gaiiy hid roxido118.3 súlyrész o-benzoesavszulfimiddal elegyí­tünk, mire a reakció hőfokemelkedés köz­ben azonnal bekövetkezik. A reakciót eset-25 leg enyhe hőbe vezetéssel fejezhetjük be. A reakciótermék kemény tömeggé mere­vedik, melyet metilalkoholból átoldunk. Az N-metoxietilbigany-o-beinzoesavszulfi­mid színtelen kristályokat alkot, melyek 30 vízben és éterben némileg, metil- és etil­alkoholban, valamint aeetonban pedig könnyen oldódnak. Az olvadáspont 123— 124°. A reakcióterméket hasonló módon használjuk fel, mint az előző példákban. 35 N-metoxietilhigany-o-henzoesavszulfimid helyett N-metoxieitilhigany-p-tulualszulf­amidot is alkalmazhatunk, melyet a követ­kező módon állítunk elő: 27.6 sr. metoxietilhiganyhidroxidot 17.1 40 súlyrész p-toluolszulfamiddal elegyítünk. A reakció azonnal megkezdődik és azt gőzfürdőben végzett rövid melegítésislel fe­jezzük be. A metoxietilhigany-p-toluol­szulfamid színtelen, szörpszerű tömeget 45 alkot, mely alkoholokban könnyen, éter­ben és vízben igen nehezen oldódik. Hígí­tott sósav hozzáadására gázfejlődés mel­lett p-toluolszulfamid válik ki, míg ha a sósavas szüredékhez ammóniát és kénam-S0 móninmot adunk, akkor a higany jelenlé­tét higanyszulfid kicsapódásáról ismer­hetjük fel. 7. példa. 11 sr. metoxietilhiganyhidroxidot 35 sr. 55 éterben oldunk és 0.85 sr. ciánamid éteres oldatával elegyítünk. A reakció azonnal bekövetkezik; a metoxietilhiganyciánamid csaknem színtelen, szörpszerű tömeg alak­jaiban válik ki, mely vízben és alkoholban oldódik, éterben azonban csaknem oldha- 60 tatíian. Sósav hozzáadására bomlás kö­vetkezik be; gázfejlődés közben sósavas oldat keletkezik, mely ammónia és kén­ammónium hozzáadására fekete higany­sznlfidot választ ki. A készítményt tal- 65 kummal és gipsszel 1.3% higanytömény­ségre állítjuk be és azt ebben az alakjá­ban vetőmag esávázására használhatjuk. Metoxietilhigainyciánamid helyett me­toxietilhiganydiciándiamidot is alkalmaz- 70 hatunk. Utóbbit a következőképpen állít­juk elő: 8.3 sr. metoxietilhiganyhidroxidot 2.5 sr. diciándiamiddal elegyítünk, mire csekély hőfokemelkedés lép fel. A reakció befeje- 75 zésére még 30 percig gőzfürdőben melegí­tünk. A reakcióterméket éterrel többször extrahálva, olyan kivonatot kapunk, mely az oldószer elpárologtatása után gyakor­latilag semmi maradékot nem hagy hátra, 80 ami annak bizonyítéka, hogy az egész me­toxietilhigany hidroxid a diciándiamidhoz volt kötve. A metoxietilhigany-diciándia­mid csaknem színtelen, szörpszerű tömeg, mely vízben és alkoholban könnyen oldó- 85 dik, éterben azonban majdnem oldhatat­lan. 8. példa. 2.8 sr. metoxietilhiganyhidroxidot 20 sr. éterben oldunk és 0.43 sr. nitrogénhidro- 90 génsav (azoimid) éteres oldatával elegyí­tünk. Némi idő múlva bőséges kristálytö­meg válik ki, melyet az étertől elkülöní­tünk. A metoxietilhiganyazid színtelen kristá-lylemezkéket alkot, melyek vízben 95 és alkoholban könnyen, éterben azonban csak nagyon nehezen oldódnak. Az olvadás­pont 65—66°, melynél magasabb hőmér­sékleten az anyag szétdurran. Sósavval leöntve, etilénfejlődés mellett, oldat ke- 10c letkezik; utóbbi ammónia és kénammó­nium hozzáadására higanyszulfidot vá­laszt ki. A fenti azidot a metoxietilhigany sóiból és fémazidokból is előállíthatjnk vizes ol- 105 dalban, ha igen tömény oldattal dolgozunk, így pl. 3.18. sr. metoxietilhigany acetát, azonos mennyiségű vízben oldva, 0.65 sr. nátriumazid tömény vizes oldatának hoz­záadására bőségesen választ ki kristályos 110 metoxietilhiganyazidot. Utóbbit, miként az előző példákban, száraz vetőmagcsává­zószerré dolgozzuk fel és mint ilyent al­kalmazzuk.

Next

/
Thumbnails
Contents