116839. lajstromszámú szabadalom • Tükörkondenzoros berendezés vetítéshez

MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 116839. SZÁM. IX/h. OSZTÁLY. — 31. 10732. ALAPSZÁM. Tükörkondenzoros berendezés vetítéshez. Menyhárd István oki. mérnök, műegyet. tanársegéd Budapest. A bejelentés napja 1936. évi március hó 3-ika. Tárgyat és képet egyrészt nagyobb közönség előtti bemutatás, másrészt nagyítás, vagy kicsinyítés céljából objektív nyíláson át szokás vetíteni. Különleges > berendezések nélkül azonban a vetítés, céljából alkalmazott fényforrásból kiinduló fénysugárnyaláb ama része, amely a vetítendő tárgy: lemez vagy film szélein hatol át, nem éri el a korlátolt nagy sági' l objektívet, minek folytán egyenetlenül s a szélein gyengén megvilágított képet kapnánk E hiba elkerülésére ú. n. kondenzor lencsét, vagy lencséket helyeznek el a vetí> tendő kép közelében, ennek a fényforrás felé eső oldalán, mely lencsék feladata, hogy a fényforrásból a vetítendő tárgy, film. vagy lemez felé kiinduló fénysugárnyalábot a vetítés irányába szűkülő kúp > alakjában éppen az objektív nyílásba terelje. E. költséges kondenzorlencsék helyett álkalmaztak már homorú tükröt, illetve reflektort is. Ezek egyrészt koaxiális el) rendezésű, azaz az objektív, a tárgy, a fényforrás és a tükör a vetítő tengelyben fekszik. Minthogy ilyen elrendezésben a fényforrás árnyékkúpot létesít, a megvilágítás nem egyenletes, s emiatt a fény-3 forrás és a vetítendő kép között fényeloszlató tejüveglemezt kell alkalmazni, ami egyrészt a fényerőt gyengíti, másrészt a megvilágítást lággyá teszi. Készült már vetítő berendezés a vetítőit tengelyhez képest külpontos elrendezésű fényforrással is. E meglévő berendezések hibája azonban, hogy egyrészt tükirük meg nem felelő alakja, másrészt a tükör, a fényforrás, a tárgy és a vetítőobjektív célszerűtlen elrendezése folytán a fény- 40 forrásból kiinduló fénysugárnyaláb nem esik a vetítésirányiban szűkülő kúp alakjában a vetítendő tárgyon át éppen az objektívnyílásra, aminek következtéiben a vetített kép egyenetlen, s különösen szé- 45 lei gyenge megvilágításúak. E hátrány elkerülésére e berendezésekben is fényelosztó opálüveget alkalmaznak ugyancsak az előbb említett hátrányokkal. Az ismert berendezések legtöbbjében a tárgy 50 a fényforrástól még közvetlen fényt is kap, ami csak fokozza a megvilágítás egyenetlenségét. A találmány szerinti megoldás mentes valamennyi említett hátránytól. Tükre 55 olyan alakú s fényforrásának, tükrének és az átvilágítandó tárgyniák a helye úgv van megválasztva, hogy a tükörrőL viszavert fénycsóva teljes egészében, szűkülő kúp alakjában a tárgyon át éppen és 60 csakis az objéktívnyílásra esik, a fényforrásból közvetlen fény pedig a tárgyra nem jut. Ezzel egyrészt erős, másrészt egyenletes átvilágítást ériink el. A mellékelt rajz ábrái a találmány egy 65 kiviteli alakját mutatják be. Az 1. ábra a berendezés hosszmetszete, a 2. ábra baloldala keresztmetszete, jobb -oldala pedig nézete a berendezésnek. (1) a fényforrás, (2) a homorú tükör, 70