116773. lajstromszámú szabadalom • Fémek folytonos öntése

húzókorongokból áll. Ez utóbbiak egy-egy öntvényrúd alatt vannak elrendezve és érdesített, p. o. enyhén rovátkolt felületük lehet. Az öntvényrudakat (44) nyomógör-5 gök rugalmasan szorítják a (43) húzóko­rongokra. A (44) nyomógörgők a húzószer­kezet keretében ágyazott (46) csap körül lengő (45) karra vannak forgathatóan sze­relve ós szabályozható feszültségű (47) 10 rugó szorítja őket engedékenyen az önt­vényrudakhoz. A húzószerkezetet szintén a (36) I-tarító tartja. Ha az öntőformából már megfelelő hosszúságú rudak kerültek ki, ezeket a 15 rajzon nem ábrázolt szerkezettel levág­juk, vagy pedig e rudakat vagy más fel­tekercselésre alkalmas alakzatokat tetsző­leges eszközökkel felcsévélíhetjük. Az öntvényrudakat (49) fúvókákból ki-20 ömlő (50) csapokkal szabályozható (48) víz­sugarakkal hűtjük. A vizet (52) csövön és (51) tömlőn vezetjük a fúvókákba. Az (53) főcsappal a víz folyását egészen megsza­kíthatjuk vagy mind a három, fúvóka tájp-25 lálását egyidejűen szabályozhatjuk, míg az (50) csapokkal a vízsugarakat külön­külön szabályozhatjuk. Az egyes fúvókák­ból kiömlő víz az öntőformáiból kiszaba­duló öntvényrudakat körülöblíti és az (56) 30 vályúba ömlik, amely azt (54) csövön át az (55) befolyatóba juttatja. Mint már kiemeltük, kívánatos, hogy az öntvényt úgy hűtsük, hogy a hűtés mindig lényegileg sík keresztmetszeten 35 történjék és ezzel egyenletes hőáramlást idézzünk elő egy ugyancsak sík kereszt­metszettől, a „sík" kifejezés alá foglalván a kissé domború vagy homorú kereszt­metszeteket is. E kívánalomnak az 1. és 40 2. ábrák kapcsán ismertetett egyszerű hűtési mód, mely szerint vízsugarat bocsátunk a kiszabaduló öntvény felső felületére, igen jól megfelel, mert e víz­sugár vize nemcsak körülöblíti az önt-45 vényt, ha kellőkép szabályozzuk, hanem az öntőforma kibocsátó vége felé is folyik, ahol folyását egyszerre élesen elvágja a formából kiszabaduló öntvény melege, amely gőzzé változtatja. 50 Ha az öntőformát úgy alakítjuk, hogy hosszirányú hőáramlással szemben na­gyobb vagy kisebb legyen az ellenállás, tetszés szerint helyi hőgyűjtést vagy hő­elvonást idézhetünk elő. 55 A 6. ábra egyenesfalu öntőformát tün­tet fel, amelynek tömege oly kicsi, hogy hőgyűjtő felülete könnyen hőforrásának, azaz a vele érintkező fémnek hőmérsék­letén tartható. Az ilyen formát, ha azt a leírt módon szigeteljük, a dermedési 60 öv fölött levő olvadt fém átmelegíti olyan hőmérsékletre, hogy a hőelvonás a benne levő fémtől rendkívül lassú és rejett hő elvonásától, ami a forma falától kiinduló dermedéssel járna, nem kell tartanunk. 65 Hasonlókép a dermedési öv alatt, ha fel is halmozódik meleg a forma falában, ez nem hat károsan, mert itt már amúgy sem akarunk hőt a forma falán át el­vonni. Ez öntőformának (57) pereme a 70 forma rögzítésére való. A formát és tar­tozékait a kemence bélésében tömítjük és helyzetében fémből készült homok­lappal és U-vassal biztosítjuk, amint az 5. ábrán látható. 75 A 7. ábra csöves alakzatok öntésére való formát tüntet fel. Ez abban különbözik az 5. ábrán látható formától, hogy közepén kifelé vékonyodó (58) mag van, amely (59) peremével a forrnia belső végét körül- 80 vevő tömbhöz illeszkedik. A mag belső fejrésziében több (60) nyílás van (a raj­zon három), úgyhogy az olvadt fém könnyen a formába folyik. Ha az öntött fém olyan, hogy dermedésekor kitágul, az 85 öntőesatorna kifelé kissé kúpos lehet a súrlódás csökkentésére. A hőelvonáskmak a fentebb leírt módon való kellő szabá­lyozása esetén az öntött cső belső felülete is, miként a külső, egészen sima és síu- 90 gárirányú kristályoktól mentes. A kris­tályok főtengelye e csöves alakzatokban is az alakzat hosszirányában terjed. Ez növeli a szilárdságot ós a nyújthatósálgot, lígy hogy az, öntvények a legkevesebb 95 izzít ássál a kívánt méretű csövekké húz­hatók. Ámbár a feltüntetett formák körkereszít­mietszeű rudak és csövek öntésére valók, nyilvánvaló, hogy megfelelően alakított ^QQ formákkal és magokkal különféle egyéb alakokat, mint pl. négyzet-, lapos négy­szög- vagy ellipszis-keresztmetszetű ruda­kat ós csöveket önthetünk. A forrna belső végét körülvevő (18) tömb 105 külső határoló felületei rézsútosak, hogy a hőt átadó felülete jóval nagyobb legyen, mint a hőt felvevő felülete- E tömb kellő méretezésiével a hőelvonás pontosan sza­bályozható. A tervezésnél célszerűen vala- 110 mely meghatározott állandó öntési sebes­séget veszünk alapul és, ha azután más sebességgel kell dolgoznunk, a bevezetett fém hőmérsékletét kell megfelelően sza­bályoznunk és fent,ártanunk. 115

Next

/
Thumbnails
Contents