116773. lajstromszámú szabadalom • Fémek folytonos öntése

verék, melyben, egyes alkotórészek különválásra hajlamosak, megjavítható az új eljárással öntés köziben, ha a fémben, amikor a dermedési övhöz jut, mechanikai 5 vagy villamos úton rázkódást idézünk elő. Magas olvadáspontú és egy vagy több alacsonyabb olvadáspontú alkotórészből összetett ötvözetek ós fémkeverékek esetén a hűtést és az öntvény kihúzási sebességét 10 akként szabályozzuk, hogy a magas olvadáspontú alkotórész túlhevítési hőjét lényegileg egészében közvetlenül az öntőforma falai vonják el és ne a már megdermedt fém vezesse el s a keverék ily 15 módon készíttessék elő a dermedésre, hasonlóan a keveretlen fémekhez. Az alacsonyabb olvadáspontú egy vagy több alkotórész túlhevítési hője tehát részben még bennmarad a dermedésre előkészített 20 keverékben, minthogy az illeni alkotórészek még dermedési pontjukon felül vannak. A dermedés azután a már megdermedt fémen át történő további hőelvonással fejeződik be. 25 A túlhevítési hőnek lényegileg egészében való előzetes elvonása tehát csak a keveretlen fémekre vonatkozik. Ötvözetek és fémlkeverékek esetén c,sak a magasfokú túlhevítési hőt kell előzetesen elvonnunk, 80 hogy folytonos dermedést érjünk el az öntőforma falához való dermedés nélkül. Más szóval a fémkeveréket kezdődő dermedésének megfelelő hőmérsékletre hűtjük, a dermedés azután különféle hőmérséklet-85 fokozatokon megy végbe. Az új eljárással készült öntvények további megmunkálás nélkül nagyobb fajsúlyúak, mint azonos összetételű fémből más eljárással készült hasonló alakzatok. 40 Ez részben annak tulajdonítható, hogy nem-fémes részek a fém belsejébe bezártan nem találhatók, feltehetően azért, mert a fém dermedése közben kiűzetnek annak következtében, hogy a kristálykép-45 ződés lényegileg sík harántmetszetekben halad előre. Ugy látszik, hogy az oldott gázok is kiszabadulnak, mielőtt a fém a dermedési hőmérsékletét eléri. Számos próba igazolta, hogy katódaréz-50 hői az új eljárással készült öntvények fajsúlya 20 C°-on 9 vagy ennél is több. Tudjuk, hogy a réznek elméleti abszolút fajsúlyát általában 8,934-re teszik. Az új eljárással készült öntvényekben a kristá-55 lyok szólei oxidoktól feltűnően mentesek és jellegzetesen élesen, tisztán határoltak. Azzal, hogy a fémet a dermedési hőmérsékletén tartott formában dermesztjük meg és az eközben fejlődő rejtett meleget a megelőzően alakba Hozott öntvényen át ^Q vonjuk el a dermedési övből, elejét veszszük annak, hogy a fém a forma falától dermedjen meg rejtett melegnek a falon át való elvezetésével. Ugy látszik, hogy iegelőiször az öntvény közepe dermed és az öntvény kerületén a dermedés csak kissé később következik be, midenesetre azonban feszültségek a kristályokban ós a kristályok között, amelyek előbb kívül s azután a középen dermedő öntvényekben -Q észlelhetők, nem keletkeznek vagy sokkal kisebb mértékben mutatkoznak. Annak következtében, hogy a rejtett meleget a túlhevítési hő külön elvonásával dermedésre előkészített lémből egyen- 75 letesen vonjuk el, az öntvény szerkezete feltűnően egyenletes lesz, esomósodások és a kristályok rótegeződése annyira hiányoznak, hogy ilyen egyenletes öntvényszerkezetet eddig még fémszerelvények 80 öntésében sem tudtak elérni. Az új eljárással készült öntvényekre jellemző, hogy felszíni rétegükben nincsenek a más öntvényeken tapasztalható sugárirányú kristályok, melyeknek főtengelyei az öntvény 85 kerületéről indulnak ki. Az üj öntvé: nyetoben a felszíni kristályok a felszín irányában helyezkednek el, főtengelyeik a felszínnel párvonalas irányban terjednek. Ez gyakorlati értelemben teljesen áll réz- 90 öntvényekre és csupán egy fémből álló öntvényekre. Egyes ötvözetek esetén a kristályok főtengelyei általában az öntvény hosszirányában terjednek, de néha kis szöget alkotnak az öntvény tengelyé- 95 vei, azt azonban sohasem lehet róluk mondani, hogy merőlegesek az öntvény tengelyére vagy szétszórt elrendezésűek, mint az ismert öntvényekben. Az új eljárással készült öntvények fel- 100 színe egészen sima, ami annak tulajdonítható, hogy a fém a túlhevítési hői előzetes elvonása következtében folytonosan, megszakítás nélkül dermed meg és az állapotváltozáskor gyorsan húzódhatik össze, az 106 öntőforma falától gyorsan ós könnyen elválik ós szinte súrlódás nélkül hagyja el az öntőformát. Az új öntőeljárás különféle berendezésekkel valósítható meg, a mellékelt rajz uo azonban a berendezésnek üzemben kipróbált kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra az öntőberendezés oldalnézete, a 2. ábra felülnézete; a 3. és 4. ábra az 1. és 2. ábra szerint az 1Í5