116765. lajstromszámú szabadalom • Elektronkisülési berendezés
szaggatott a vonalak közötti része fénylő. Ha a cső rezonanciára hangolt, azaz a (14) rácsra meghatározott járulékos feszültség jut, akkor a (20) anóda és a (17) 5 elektróda közötti feszültségkülönhség csökken, úgyhogy a (17) elektródának a (16) katódából kilépő elektronokat vezérlő hatása kisebb lesz és így a (16) katódából kilépő elektronok közül több juthat a (20) 10 anódához; rezonanciára hangolt készüléknél tehát az anóda egész felületén fénylő lesz, amint az eredményes b vonalak jelzik. A 3. ábrán látható megoldásnál az elek-15 tronsugarat vezérlő 17 elektróda annyira pozitív, hogy a katódából kilépő elektronsugarak szélei egymást átlapolják. Ennek eredménye az, hogy az átlapolt szakaszokon erősebb fényhatást kapunk, mint a 20 (20) anóda más részein. Ilyen módon a jelzőkészülék körzetét növelhetjük, minthogy az anóda vagy ernyőfelületet többszörösen használhatjuk ki; egyszer olyan feltételek mellett, amelyeknél az anóda 25 fénylő részének határvonalai között sötét tér vagy sáv van és másszor olyan feltételek mellett, amelyeknél átlapolás lép fel. Ennél a foganatosítási alaknál a feszültségváltozásokat nem annyira az 30 anóda fénylő részének szélességváltozásai, hanem inkább az anóda sötét részének szélességváltozásai jelzik. Ennek a kivitelnek előnyei vannak az olyan jelzőkészülékekkel szemben, amelyeknél a rezo-35 nancia csupán a fénylő anódarész szélessége alapján ítélhető meg. A jelzési körzet a 0 szélességű sötét sávtól kezdve egészen a fénylő területek közötti maximális sávszélességig növelhető, amely utóbbi 40 lényegileg az ernyő szélességével egyenlő. Ilyen módon az elektronsugarak szélei olyan pályán át mozgathatók, amely lényegileg az ernyő teljes szélességével egyenlő, ha megfelelő vezérlői eszültsége-45 ket alkalmazunk. Amint fent kifejtettük, a jelzőkészülék körzete kiterjeszthető úgy, hogy a 3. ábrával kapcsolatosan leírt átlapolási alkalmazzuk. A legfontosabb körülmény azonban az, hogy a ké-50 szüléket a feszültségi viszonyok igen pontos jelzésére használhatjuk fel, amennyiben a szem igen érzékeny a fényalakzat olyan szélességváltozásaival szemben, amelyek a 0 szélesség közelében, aAaz ott 55 lépnek fel, ahol a sugárszélek egymást majdnem érintik. A 4. ábrán egyetlen (17) rúd helyettikét (22) vezérlőrudat használunk, amelyek hangolatlan, illetőleg hangolt állapotra nézve az á) illetőleg b') vonalakkal jel- 60 zett fényalakzatokat létesítik. Az 5. és 6. ábrán látható változatnál a találmány szerinti villamos kis ütőcső feszültségjelző része a hengeres (25) vezérlőelektródát foglalja magában, amelynek 65 hosszúkás (26) nyílása van; a (16') einittálószakasszal ellátott (16) katódából kilépő elektronok e nyíláson át a bevonatos (27) síkanódához áramlanak, amely utóbbit a (11) lapított lábból kinyúló (21') rudak 70 tartják. Minél kevésbé negatív előfeszültségű a vezérlőelektróda az anódához képest, annál szélesebb a (27) anóda fénylő felülete, amennyiben a katódától jövő elektronsugár fókuszbagyüjtése kevésbé 75 éles, mintha a vezérlőelektródának nagy negatív előfeszültsége van. A találmány e foganatosítási alakjánál a feszültség — vagy hangolás jelző fénylő részét a cső oldaláról jól láthatjuk. Amint a rajz mu- 80 tatja, a (16) katóda (16') emittálószakaszia, határolt kiterjedésű, hogy a (25) vezérlőelektróda ne vonjon el tetemes árammennyiséget. A találmány szerinti villamos kisütő- 85 csőnek rádióáramkörben való alkalmazását a 7. ábra mutatja. A cső triódaszakaszának (15) anódája a (40) ellenállás útján a (41) feszültségforrással villamos összeköttetésben van. A jelzőanóda köz- 90 vetlenül a (41) feszültségforráshoz van kapcsolva. Ha a (14) rácson nincs feszültség, akkor a cső triódaszakaszán átáramló meghatározott erősségű áram a (40) ellenállásban feszültségesést okoz, 95 úgyhogy a (15) anóda és a (20) jelzőanóda feszültségei között a legnagyobb különbség áll fenn, mimellett a (15) anóda feszültsége a kisebb. A (17) anóda feszültsége u. i. nem változik, míg a (15) anóda ^qo feszültsége a (40) ellenállásban fellépő feszültségesés folytán csökken. Ez a körülmény a (17) vezérlőelektródát a (20) anódához képest negatívvá teszi, úgyhogy a (20) anóda fénylő részének széles- 105 sége csökken. Amint a (14) vezérlőrács feszültsége a negatív irányban növekszik, a (15) anódához folyó áram csökken, úgyhogy a (40) ellenállás mentén fellépő feszültségesés ugyancsak csökken. Ilyen ^Q körülmények között a (15) anóda ós a (20) jelzőanóda közötti feszültségkülönbség csökken, úgyhogy a (17) vezérlőelektróda a (20) anódához képest kevésbé negatívvá válik, minek folytán a fénylő rész széles- 115 sége növekszik. így tehát a fénylő rész Bzélessége olyan mértékben növekszik,
