116750. lajstromszámú szabadalom • Forrasztó és izzítólámpa

2 116750. részbe nyúlik. Ez az anyag felső végén oly (12) távolságtartó darabon van megerősítve, mely a (10) rész felső véglapjára támaszkodik. Ilymódon elérjük, hogy a 5 (10) test felső részében nincsen töltőanyag és (13) gázosítókamra keletkezik. A gázosítókamra oldalfalában (14) nyílás vagy fúvóka van. A két (1, 9) csőalakú testet egymással 10 a (15) kettős, hüvely köti össze, amely a testeknek egymáshoz képest tetszésszeirinti hosszirányú eltolódását, valamint tengelyük körüli elfordulását teszi lehetővé. A 2. ábra szerint a kettős hüvely két (16) cső-15 darabból áll, amelyeket a (17) köztartódarab köt össze egymással. A 3. ábra szerint a kettős hüvelyt a (18) béklyó alkotja, amelynek két beszűkítése van és amelynek két gyűrűszerű része az (1, 9) 20 csőalakú tokokra rugalmasan felfekszik. A kettős hüvely mindkét tokon eltolható és eltolásával a hővezetés a (9) elgázosílótokból a fűtőberendezés (1) tokja felé szabályozható, amivel a (9) gázosító túlságos 25 átmelegedése elkerülhető. A lámpa működésmódja a követkéz,ő: Az (1) és (9) testekbe égőanyagot (pl. borszeszt) öntünk, amelyet a készülék öszszeállítása után a (4) és (7) belek, vala,J 30 mint a (11) töltőanyag szív fel. Ezután a (4) béltömlőből a (2) li ü ve ly felső végénél kilépő gőzöket meggyujtjuk. Ez a láng az (5) elgázosító-lestct felmelegíti, amelynek (6) nyílásából az égőanyag gőzei 35 kiáramolnak, a (4) béltömlő lángjánál meggyulladnak és a (19) nyomólángot létesítik, amely esetleg szúróláng alakú lehet. Ez a segédszúróláng a (9) test (13) elgázosítóikamrájára jut, úgyhogy ebben a kanirá-40 ban az égőanyag gyorsan, gázosodik. Az égőanyag gőzei kilépnek a (14) nyílásból és a (19) lángnál meggyulladnak, úgyhogy a (20) munka-szúróláng keletkezik. Minthogy a (20) szekunder szúróláng átlia-45 tol a béllángon és a (19) primer szúrólángon, a (14) fuvó'kából jövő gázsugár a láng megszakításakor mindig újra meggyullad, ami a folytonos üzemet biztosítja. Ezt a szúrólángot úgy vezethetjük, hogy 50 részben az (5) elgázosító-hüvely felső részét érje, ami az utóbbiban az elgázosotdást elősegíti és így ismét csak a tulajdon'képeni (20) szúróláng hatását fokozza. Ha a (9, 10) testet az (1) testhez képesti 55 fölfelé vagy lefelé elállítjuk, akkor a (20) szúrólángot különbözőképen megváltoztathatjuk, vagyis kiszélesíthetjük, vagy szűkíthetjük. Hasonlóképen az (1) test elfordításával különböző hatásokat érhetünk el, minthogy igenkor a (19) szúróláng az 60 elgázosító-kamra különböző részeit éri. Üzemszünetekben mindkét testet úgy fordítjuk el, hogy a (19, 20) szúrólángok közelítően párhúzamosak legyenek, minek következtében a (20) munka-szúróláng ki- 65 alszik. A lámpa ilyen kialakításával kis égőanvagfogyasztás melleit igen magas hőmérsékleteket érünk el, amelyek hegesztésre, forrasztásra, olvasztásra, izzításra, sítalpak leégeté^érc és viaszozására ele- 70 gendők. Ezenkívül ennek a lámpának az az előnye, hogy az a (19, 20) lángok merevsége folytán minden helyzetben használható. A (10) test (13) elgázosíló-kamráját a 75 találmány másik megoldási alakjánál; felfelé szűkítjük. Ilymódon térfogatát és azt a felületet, amelyet a segéd-szúró,lángnak fel kell melegítenie, csökkentjük, ami gyors, elgázosítást és az elgázosító-kamrá- 80 ban nagyobb nyomás keletkezését teszi lehetővé. A (13) kamra szűkítésével lehetővé válik, hogy a (12) közlartódarabot elhagyjuk. A 4—6. ábra szerint a (9) gázosílónak 85 (21) levehető feje van, amely az etgázosilónak csak legfelső részét alkotja, úgyhogy a (11) töltőanyag teljes egészében a (9) részben helyezhető cl. Ez a kialakítás egyrészt lehetővé teszi, hogy a töltőanyagot 90 tetszésszerinti laza darabokban vigyük be, másrészt pedig azt, hogy a fejet nehézség és számottevő költség nélkül kicserélhessüik. A fejet előnyösen kismértékben hőikisugárzó anyagból, tehát pl. vörösrézből, 95 sárgarézből vagy alumíniumból készítjük, hogy a (13) elgázosító-ikamrába a segédszúrólánggal bevezetett meleget c (kamrában lehetőleg teljesen (kihasználjuk. Könynyű alaJkíthatósága következtében az alu- 100 minium különösen előnyös. Azt találtuk, hogy ilyen anyag alkalmazásakor a legtöbb esetben nem kell az elgázosító-kamrát szűikítenünk, minthogy a hősugárzás (következtében előálló veszteség csökken- 105 tése kellő gyorsaságú és mérvű felmelegedést biztosít. A (21) fejnek az elgázosíló-lestlei való 'kapcsolata, különböző lehet. A 4. ábra szerint az összeköttetést a (22) csavarmenet 110 létesíti, amikor is a tömítésre kizárólag a (23) kúpos karima való. Az 5. ábra szerint az elgázosító-fejeit az elgázosíliótesttel a ,(25) kúpos végrészen alkalmazolít (24) bajonettzár köti össze. Ennél a ki- 115 viteti példánál ,a kamra szűkítését a (26)